Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1973. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/27. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1974)

Őskor

- 8 Február végéh Ács János telkén - szőlő aláforgatáskor két sirt teljesen kiforgattak. A sirok helyét megvizsgálva, a sirgödröt megállapitani már nem lehetett. "A" sir; hamvasztásos; leletei: bronz öv állatfejes kapoccsal, patkőalaku csöngővel,vas fibula, bronz lánc, edénytöredékek, lapos hengeres dobozka töredékei /bronz/. "3" sir: hamvasztásos; leletei: bronz öv állatfejes kapoccsal és akasztóval, áttört csüngővel, vas huzaltöredékek. /Ta/ Dinnyés István Felgy

ő /Csongrád m., szentesi j./. L. 113.sz. Fertőrákos. Hegy u.

l. /Győr - Sopron m., soproni j./. L. 130.sz. 16. C-arbol

c /Szabolcs-Szatmár m., fehérgyarmati j./ /XXIV/. A szovjet-magyar-román hármas határ közelében, a Túrtól kb. egy km-re, árvizvédelmi gát épitése során Nagy György vizügyi dolgozó részben neolitikus edénytöredékeket juttatott el hozzánk a méh teleki leletmentés idején. A leletek a szamosvidéki festett kerámia ritka emlékét képviselik. Hitelesitő szemlénken a neolitikus telepnek már feltárható nyomait nem találtuk meg, csupán kora-császárkori települési objektumokat figyeltünk meg. /Ta/ Kalicz Nándor-Makkay János 17. Gyoma-Egei halo

m /Békés m.,szarvasi j./ /III/. Az Egei halom nevü kurgán körül elhelyezkedő temetőben összesen 65 sirt tártunk fel: ebből 22 kelta, 43 szarmata volt. Egyidejűleg sikerült a temető LT-kori részének körülhatárolása is É, K és Ny felől, melynek alapján megállapítható, hogy a kelta sirok a szigetszerű kiemelkedésnek csak a középső, legmagasabban fekvő részét foglalták el. Az egységesen É-D-i tájolású kelta sirok 2/3 része hamvasztásos, a többi pedig csontvázas ritusu volt. Közülük 8 temetkezésnél találkoztunk kora-vaskori hagyományokkal. A lelőhely területén talált kora-bronzkori telep szórványos, vagy rövid ideig tartó megtelepedés eredményének tekinthe-