Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1973. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/27. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1974)

Őskor

- 6 metkezésének tekinthető. Ritusuk alapján a sirok a rézkori Gödörsiros kurgánok kultúrájához sorolhatók. /"B"/ Ecsedy István 11. Dunaujváros-Rada

r /Fejér m./ /XL/. 1/ A bronzkori ur,natemető nagyobb tömbjének közvetlen E-i szomszédságában,a VIZÉP Vállalat uj ipari viz nyomóvezetékével átvágott bronzkori gödrök közül kettőt /18. , 19.sz./ teljes feltárásra választottunk ki. Ennek során egy harmadik gödör /23. ez./ is előkerült. A 2,5 m mélységet elérő gödrök - leleteik alapján - a vatyai kultura objektumai. 2/ Ugyanennek a vizvezeték ároknak a Vasmű II. kapuja közelében levő szakaszában a markológép a nagy bronzkori urnatemető három ujabb sirját bolygatta meg. Kettőnek az urnáját és l-l bögremellékletét megmentettük. 3/ A Partfigyelő é3 Fenntartó Üze

m kertjében csatornázáskor nagyobb őskori - feltehetően bronzkori - gödröt vágtak át. A gödröt csak részben volt módunkban feltárni. Munkatársak: Bácskay Erzsébet és Losits Ferenc egy.hallgatók. /Ta/ B. Horváth Jolán 12. Egerfarmo3, Vasut-als

ó /Heves m., füzesabonyi j./ /X/. A község D-i határában, az un. Sélyi-halom közelében, az Aranykalász MTSz talajrendezési munkálatok közben, őskori telephelyre akadt. A sorban elhelyezkedve, szabálytalan, téglalap alakú gödörbeásások voltak, melyekből néhány jellegtelen - őskori /későneolitikus vagy rézkori/ cseréptöredékeket szedtek ki. Az érintett területeken jelentékeny szintsüllyesztést végeztek, igy a gödröket nem sértették meg. /Ta/ Fodor Lás

zló Egervár - Halcsont majo

r /Zala m., zalaegerszegi j./. L. 163.sz. Endrőd-Kocsorheg

y /Békés m., szarvasi j./. L. 85.sz.