Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1972. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/26. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Magyar közép- és újabbkor

mint több közepes nagyságú fatöredéket tártunk fel. Ugyanakkor megállapítottuk, hogy a kisebb, háló szélén lévő fauszókat és a két nagyobb - fejszével faragott cölöpdarabot a hálóval történő halászatnál alkalmazhatták. A bödönhajó faanyagának vizsgálatakor kiderült,hogy 300 éves /kocsányos/ tölgyfából készítették a hajótestet ugy, hogy egy kiszáradt, belül pusztulásnak indult fát döntöttek ki. Hajóleletünk, mérete alapján a középeurópai, ilyen jellegű tipusok között egyedülállónak tekinthető. Magyarországon a legkorábban emiitett /1019, 1024/ fontos középkori halásztelepnek: a Dráva-parti vidék középkori vizi életéhez ad értékes tárgyi bizonyítékot. /Ta+KMI/ Magyar Kálmán Berett.yóujfalu-Herpály. Csonkatoron

y /Hajdú-Bihar m./. L. 135.az. 157. Bölcske. Petőfi Sándor u.7

. /Tolna m., paksi j./ /XXXIII/. Katz Gyula gyümölcsöskertjében 1967-ben csemeteültetés közben - XVI-XVIII. sz.-i, bögre alakú kályhaszemekre bukkantak. A kályhaszemek lelőhelyén végzett próbaásatá3 során árpádkori kulturrétegbe mélyitett, ovális alakú gödör került felszinre, benne egymásba tóit, bögre alakú kályhaszemek sorai, egymást keresztező két rétegben. A kályha3zemeken használat nyomai láthatók, belül korom, kivül meszelés. A kályhaszemeket a török hódoltság idején rejthették földbe. /Ta/ Mé3záros Gyula 158. Budapest I.. Fő u. 30-52

. A/. A Karmelita kolostor régi épületének tatarozása közben, a D-i sarokhelyiség padlószintje alatt, jóminőségü kváderkőből épi92