Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1972. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/26. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Rómaikor

dólyozta. A D-i kapuépitmány alaprajza szerint ki vili kerek oldaltornyok, belül négyszögletes torony védte a bejáratot. Bebizonyosodott, hogy a kerektornyos kapuépitmény az erőd második épitési periódusa: a tornyokon belül megtaláltuk az I.épitési periódust képező patkóalaku tornyoknak a rómaiak által kitermelt alapárkait. Az egyik kerek torony belsejében lévő szemétgödörben IV.sz.i ládikát diszitő bronzlemezek töredékei kerültek elő. Mind. a kapuépitmány, mind az ÉK-i saroktorony kutatására húzott árkokból előkerült a korai Tricciana I-II.sz.-i telepanyaga is. /"B"/ Tóth Endre 80. Somberek - Szekcsői heg

y /Baranya m., mohácsi j./ /XXVI/. A mohácsi muzeumban bemutatott kisméretű fehér márvány Venus szoborfej lelőhelyén végzett terepszemle során semmilyen régészeti jelenséget nem találtunk. A lelőhelytől 150 m-re, a domboldal magasabb részén, rómaikori épület nyomait figyeltük meg; valószinüleg innen kerülhetett a szobor másodlagos helyére. /Ta/ Kiss Attila Sopron. Bánfalvi u

. /Győr-Sopron m./. L. 149.sz. 81. Sopron. Városház u.

7. /Győr-Sopron m./ /XXIX/ sz. alatt, a lebontott mozi helyén, az uj épitkezések megkezdése előtt, több éve folyó régészeti feltárást fejeztünk be. A belvárosban ez a terület látszott a legalkalmasabbnak arra, hogy az I-XI.sz.-ok épitési periódusait tisztázzuk. A koraközépkori és népvándorláskori rétegek alatt /amelyeket Tóth Sándor kutatott 19o7-72-ben/ ez évben elsősorban a későcsászárkor különböző épitési fázisait figyeltük megi a IV.sz.legelején felépitett v

á46