Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1972. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/26. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
Rómaikor
húzódik^, a torony túlad oldalán nem folytatódik. Az eródfaltól távolabb, a tornyok előtt egy másik fossa húzódik. Ez sekélyebb, de szélesebb, csak a tornyok előtt szűkül némileg össze. Az ÉNy-i saroktorony melletti kerek torony K-i felét feltártuk. A jó állapotban lévő toronyfalon belül 7 járószintet különböztethettünk meg. A legkorábbi későrómai, a legfelsőn IX-X.sz.-i kerámiátöredékeket találtunk. A járószintekben talált cölöp- és cöveklyukak alapján megállapítható, hogy a különböző periódusokban a toronybelső szerkezete eltérő volt. A legalsó járószint alatt késő LT kemencét, a tornyon kivül ugyanilyen korú szemétgödröket találtunk. Müller Róbert 17. munkahel y: A későrómai teleptől É-ra K-Ny-i irányú földsánc szeli át a földhátat. Ennek korát egyesek későrómainak, má3ok Hallstatt-korinak tartották. Sági Károly feltárásának keretében sáncátvágással tisztáztuk a sánc korát és szerkezetét. Az eredmény azt mutatta, hogy a későrómai sánccal É felőli támadás ellen védekeztek. A sáncátvágás szelvényében feltárt két nagyméretű cölöplyuk azt mutatja, hogy a földsáncnak fagerenda konstrukciója is volt. A 3ánc É-i oldalán ásott árkot a mezőgazdasági termény miatt teljesen feltárni nem lehetett. A sánc felhordott földjében későrómai leleteket, téglatöredékeket, állatcsontokat találtunk. A felhordás aljában egy Licinius érem feküdt. Patek Erzsébet-llakkay Jár.os V. munkahel y: A Kendergyár áztatógcdreinek vizlevezetéséhez Ny-K irányú árkot húztak a római ereditménytől Ny-ra. A gépi erővel végzett munkálatokkal egy DNyÉK horsztengelyü kőépület É-i falát bolygatták meg. A 42