Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1972. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/26. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Rómaikor

negativja.páva alakú emailberakásos bronz mécses és pénzek említhetők. b/ A "G" utca K-i oldalán, a nagyfürdővel szemben 1936-37-ben Nagy Lajos kutatott már egy izben, ásatásáról nem maradt dokumentáció. Vályogtéglából emelt házak elplanirozása fölött két római épület kőfalas maradványait találtuk, ezeket is több izben átépitették. Az É-i épület utcára nyiló traktusát kis boltok szegélyezték, élelemtároló hombárokat, kis kemence maradványait bontottuk itt ki. A D-i épület apsisos helyisége mellett kisebb terem csatlakozott, a terrazzópadló sarkaiban és közepén a mozaikminta foltokban még az eredeti helyén volt. Ezek alapján bebizonyosodott, hogy a mult század végén a Dirke bünhődését ábrázoló mozaikpadlót innen emelték ki. /ETI!/ Sz.Póczy Klára-Ha.jnóczy Gyula 64. Budapest ül.. Vöröskereszt u. A/. A korábbi lakóépületek szanálását követő épitkezést megelőző tervásatás célja a légiós tábor K-i,praetoria-frontjának kutatása volt .A K-Ny-i irányban kijelölt 45 m hosszú szelvény K-i végében egy izben megujitott É-D-i irányú úttest került napvilágra, amelyet rómaikori beásások bolygattak. Az egyik beásás betöltéséből kisebb vas szerszánlelet darabjait szedtük ki. Az úttest Ny-i szélétől Ny-ra egyetlen nagy fo3sa indult meredek lejtésű eszkárp és enyhébb rézsüvei felfutó kontra-eszkárp résszel. A fossa lekerekitett alját a jelenlegi felszin alatt 551 cm mélyen találtuk meg. Tégladarabok,alaktalan vesrögök, szürke szemcsés fazék töredéke és üvegpohár darabjai feküdtek a legalsó iszapos betöltésben. Szorosan a védőárok Ny-i szegélye mellé épült a táborfal, átlag 185 cm vastagságban. A felmenő falrész puha homokkövekből gon35