Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1972. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/26. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
Rómaikor
50. Ácr - Vaspuszt a /Komárom m., komáromi j./ ALVIII/. A táborban 1966 óta folyó kutatásokat befejeztük. Egymáshoz csatlakozó szelvényekkel tisztáztuk a principia belsejének további alaprajzi részleteit. Kiderült, hogy a kőépületen belül is két periódus figyelhető meg, a korábbit keskenyebb, csekélyebb alapozású falak, a későbbit mélyre alapozott,eltérő irányítású falak jellemzik.A nagyméretű épülethez több mélyre alapozott pillér is tartozott. A kőépületet - a szintje alatt talált lezouxi, ill. a járószint alapozásában talált rheinzaberni sigillaták és a raetiati edények alapján - a II. sz.-ban átépítették. Feltehetően későrómai azoknak a kasalaku, mély gödröknek a sora is, amelyeket az épület D-i részében találtunk. A kőépület előtti periódusokat számos cölöplyuk jelzi, közülük a D-i oldalon, a fossá tói alig 5 m-re lévő nagyobb cölöplyuksor a legkorábbi tábor védőtöltéséhez tartozott. Ennek első, esetleg második cölöpsorát vasolvasztó kemence munkagödre vágta át, melyre viszont a kőtábor szintje húzódott. A kemence tehát a második fa-földtáborhoz tartozott. A tábor DNy-i belső és külső, IV.sz.-i legyezőalaku saroktornyának alaprajzát árkokkal határoztuk meg. A falakat a legtöbb helyen kiszedték. A Castrum legkésőbbi periódusára szórványként előkerülő besimitott kerámia utal. A principia táján középkori, földbemélyitett ház részlete is előkerült. /RI/ Gabler Dénes 51. Ba. j /Komárom m., tatai j./ ALI/. A Petőfi S. u. 4. sz. telek müvelése közben nagyszámú rómaikori cserepet és másodlagos helyzetben egy mitológiai jelenetet ábrázoló kőtöredéket találtak. A helyszínen kőépületre utaló nyom nincs, viszont a közelben,a TSz területén ró29