Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1972. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/26. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Őskor

csonteszközanyag, valamint állatcsont sokrétű és igen gazdag. A középső- és későneolitikus teleprétegekből 15 megközelítőleg K-Ny-i tájolású, zsugorított csontvázas sir is előkerült. A sirok két réteget képeztek,a mélyebb réteg sirjai rítusban is jól elváltak a felső réteg sírjaitól. Kiemelkedő jelentőségű az alsó sirréteg 8 koporsós temetkezése. A deszkából ácsolt/?/ koporsókban nyugvó vázaknál megfigyelhető volt a fektetésbeli eltérés, melyből a halottak nemére következtetünk: férfiak bal-, nők jobb oldalukon zsugorítva. A sírokban következetesen alkalmazták a vörös testfestést, figyelemre méltó azonban, hogy csak a koponyatetők, alkarok és alsó lábszárak voltak vastag festékréteggel fedve /hematit/, melyből a ruhaviseletre nézve nyerhetünk adatokat. /Ta/ Hegedűs Katalin 47. Vonyarcvashegy - Péter forrá

s /Veszprém m., keszthelyi j.//XV/. A Regionális Vizmü csatornázási munkálatai közben, a Péter forrás és a Szentmihály dombra vezető bekötőút között, a balatoni müut D-i oldalán közvetlen középsőbronzkori, dunántuli mészbetétes kulturáju urnasírt bolygattak meg, amelyből 7 db kisebb edényt és egy edényfedőt gyüjtöttünk be. /Ta/ Horváth László 48. Zalaszánt

ó /Veszprém m.,keszthelyi j,/ /XLV/. A szakirodalomban régóta ismert, többszáz halomsírt tartalmazó temető két tumulusát tártuk fel. A nagyobb, kb. 26 m átm. már kifosztott egy akna által, amelyen keresztül pontosan a sirhoz jutottak el. A megmaradt néhány töredékből mégis megállapíthattuk a sir korát és azt a H/C legvégére, vagy a H/D elejére keltezhettük. Rekonstruálhattuk a halom szerkezetét és a sir26