Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1972. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/26. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Magyar közép- és újabbkor

vaskori szemétgödröket, valamint XIV.sz.-i telepnyomokat eredményezett. /Ta/ Rosner Gyula Tata-Tófaro

k /Komárom m., tatai j./. L. 33.sz. 196. Tata - Vá

r /Komárom m., tatai j./ ALI/. A DNy-i falszoros belső keritőfala irányának meghatározása mellett az ásatás lényegét a középkori várárok előző évben megkezdett szelvényeinek további kutatása jelentette. A szelvények az árokba nyúló Mátyás-kori toronyhoz kapcsolódtak. A feltárt szakasz rétegeiből beigazolódott, hogy a várárkot a török korban nem temették be,hanem belső védősávként felhasználták. A bástyák teljes felépitéséig, az árokban húzott kettős sövény és a falhoz épitett fatornyok vagy tüzelőállások jelenthették a vár védelmét. Az idén feltárt árokszakaszban megtaláltuk ezeknek cölöp- és gerendamaradványait. A törökkor változatos emlékanyaga közül: Az alsóbb rétegek gerezdelt diszitésü diszkerámia kályhacsempéi mellett török porcelán edénykék töredékei, kályhaszemek, féligkész csonttárgyak, sisak és páncélmaradványok emlitendők. A felsőbb rétegekben a VII-VIII.sz. gazdag népi kerámiaanyaga jelentkezik. Az árokban 5 m mélységig haladtunk. 4,48 m-nél két férfi csontvázat találtunk az erősen iszapos, tőzeges rétegben. Az egyiknek felső teste bolygatott volt. Ruhamaradványokat, fegyvereket nem találtunk mellettük. Mindkettő lábán gyékény-nyomok voltak, ebbe tekerve temethették el őket. Az egyiknek a fején jobb oldalt zúzott lyuk. Közelükben két ló koponyája és összekevert csontjai voltak. Eltemetésük az anyag alapján a XVI.sz.első felére tehető./OMF/ B.Szatmári Sarolta 114