Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1972. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/26. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Magyar közép- és újabbkor

191. Szentgotthárd, Ciszterci monosto r Aas m., körmendi j./. A középkori apátság 1677-ben épült koraba­rokk, később magtárrá alakított templomán végzett falku­tatás kiderítette, hogy a kora-barokk templom Ny-i fala azonos a középkori templom Ny-i falával. Kváderkövekből épült s benne megtaláltuk a D-i, konversusi bejárat fél­köríves, rézsüs kőkeretét, küszöbét. A barokk D-i fal a középkori templom D-i falára épült. A sekrestyében a ta­valy feltárt kettős félköríves könyvtárfülke mellett e­lőkerült a diszes D-i szerzetesi bejárat alapfala. A magtártemplom K-i oldala előtt feltártuk a káptalanterem alapjait, valamint a középkori templom félköríves fő­szentélyét. A szentély-négyszögben talált kettős téglasirhoz tartozóan előkerült Szécsi Miklósné Garai Ilona címeres, feliratos vörösmárvány sírköve. A magtártemplom É-i oldala előtt megtaláltuk a középkori templom É-i pillérsorát, s igy minden adatunk megvan,hogy rekonstruálhassuk a latinkereszt alakú, fél­köríves főszentélyü, háromhajós, a XH.sz. végén épült ciszterci apátsági templom alaprajzát. /OMF/ Valter Ilona 192. Szenyér, Rk.templo m /Somogy m., marcali j./ /L/. A falutól távoli domb tetején álló, torony nélküli, téglából épült templomon falkutatást és kisebb ásatást végeztünk. Téglalapalaku hajója és sokszögzáródásu,nyúj­tott szentélye van. A hajó D-i falában a barokk ablakok felett négy félköríves, rézsüs, románkori ablakot talál­tunk. A szentély D-i és K-i falában l-l, a barokkban át­alakított román ablak nyomát figyelhettük meg. A D-i ol­dal közepén az elfalazott félköríves, bélletes románkori kaput fülkével tagolt, timpanonos kapuépitmény emelte 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom