Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1971. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/25. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Magyar közép- és újabbkor

- 85 Balstonmagyaród-Zalakomár, Kolonpuszt

a /Zala m., nagykanizsai j./. L.158.3Z. 167. Balkány-Perkadpuszt

a /Szabolcs-Szatmár m., nagykállói j./ /XXIV/, Néző István földjéből szántás alkalmával falmaradványok és embercsontok kerültek ki. Kelyszini szemlénk során megállapíthattuk, hogy a középkori Perked falu templomának alapfalaira bukkantunk, amely a zöld mázas téglák alapján a XIII-XXV. sz. fordulóján épülhetett. A földtulajdonos fia a templom Ny-i oldalának alapozását kb. 3 m hosszan kibontotta, s eközben sírokat talált. Itt megfigyelhettük, hogy a templomot korábbi temetőre építették, s egy-két sor tégla már a felmenő falhoz tartozik. /la/ Németh Péter 168. Beremend - "Belazu

t" /Baranya m.. siklósi j./ /XXVI/. A Cementgyár és a kőbánya között épített 100 cm vastag betonút "Belazut" árkában, a gyártól 3400 m-re sírokat találtak. A leletek alapján a sirok nem lehettek a X7III-XIX.sz.-nál régebbiek. /Ta/ Ki33 Attila 169. Budapest I.. Táncsics Mihály u.7

, /V/. Az épület K-i homlokzata és a várfal közötti kertben folyt ásatás célja a későközépkori városfal korának meghatározása volt. Az épület homlokzata alatt megtaláltuk a sziklaperemet, melyet XIII. sz.-i leletanyagot rejtő vékony földréteg borított, A szikla innen a városfalig erősen lejtett. Lejtését követték azok a szemétrétegek, melyeket a későközépkori városfal felépítéséig a város eredeti belső területéről kidobtak. A lejtő megszüntetésére csak a külső fal felépítésének idején gondoltak. Ekkor planirozással egyenlitették ki. Az igen nagy mennyiségben felszínre került leletanyag kiértékelése után határozhatjuk csak meg a későközépkori városfal építésének idejét. /BTM/ H.Gyürky Katalin