Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1971. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/25. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Magyar közép- és újabbkor

- 89 ­környékéről kikerült kerámiaanyag zöme - mint a kemence terméke - XVIII.sz.-végi agyagkorsóból áll. /Ta/ Mészáros Gyula 178. Eger - Vá r /Heves m./ /X/. A középkori székesegyház feltárását a későgótikus bővítmény DNy-i kápolnáinak kivételével befejeztük. A románkori székesegyház D-i kápolnái mellett egy kb. 2 m széles sávban a székesegyház körüli temető sírjai kerül­tek elő. A kát torony közti előcsarnokban ugyancsak több sirt, s egy korábbi románkori falmaradványt tártunk fel. A későgótikus székesegyház területén a DK-i kápolnák he­lyén sikerült megfigyelni és felmérni a korábbi gótikus kápolna maradványait, D-i falál; és a sarkokat sugárirányban támasztó pilléreket, a későgótikus alapozásba zártan. E felett, a belső és külső várat elválasztó, a XVI.sz.közepén álló várfalmaradvány habarcslenyomataiban a későgótikus székeáegyház elpusztult D-i falának és támpilléreinek lenyomatait találtuk meg. A Gergely-básty a és a Török kert közti teraszon lényegében befejeződött a feltárás. A feltárási munkában részt vettek: Bodor Imre régész, Fo­dor László régész-technikus, Kárpáti János, Knoll Éva és az u­tóbbi hónapokban: Bernáth Sándor. Tervező: Sedlmayr János épí­tészmérnök. /OMF/ Kozák Károly 179. Esztergom.Bottyán J.u .9. /Komárom m.//XUX/. Lefolyó­akna gödrének ásásakor középkori edénytöredéket és falmaradvá­nyokat találtak. A szük helyen végzett leletmentéssel a középko­ri falak részletét tártuk fel. A hozzájuk tartozó habarcspadló­ról 2 db 31 cm átm, 98 és 206 cm magas vörösmárvány oszlop ke­rült elő. A Mártirok ut.ia 9.sz . ház előtt végzett csatornaépítés al­kalmával 120-150 cm mélységben három középkori kemencét bolygat­tak meg. A kitermelt földből XIII-XV.sz,-i edénytöredékek és egy őrlőkő töredéke került elő. Horváth István-H.Kelemen Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom