Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1971. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/25. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Őskor

- 6 10. Csepre

g /Vaa m.,szombathelyi j.//XXXIX/. A Répce partján fekvő 024/6 hrsz.községi kavicsbányában a bányaművelés korabronzkori telepnyomokat bolygatott meg. A mentőásatás egy félig már elkészült lakóépületnek még bolygatatlan részét tárta fel. A kissé földbemélyitett lakóház valószinüleg téglalap alakú volt, lekerekített sarkokkal, K-i oldalán bejárati résszel. Az épületrész hossza 7.5 m. /Ta/ Károlyi Mária 11. Csongrád - Saroktany

a /Csongrád m./ Ali/. Homokbányászat közben nyújtott csontvázas temetkezésre bukkantak. Mellékletei alapján mezőcsáti tipusu. A rövid leletmentés során több sirt nem találtunk. Csongrádtól 8 km-re fekszik a Kiskunfélegyházára vezető ut mentén a Vidra szige

t, ahol több korszak települését tártuk fel. Leggazdagabbak a bronzkori objektumok,melyeket több gödör és egy nagyméretű, 38x9 m-es ház képvisel. A járószintet a talajmüvelés megsemmisítette. Vatyai, szőreg-perjámosi és füzesabonyi kulturák emlékanyaga került elő. Két késő-keltakori földbemélyitett lakóház, egy gödör, egy kemence, valamint két szarmatakori lakóház került napvilágra. Munkatárs: Goldmann A.György. Részt vettek: Lőrinc Barnabás és Szabó Klára egy.hallgatók. /Ta/ G.Szénáazky Julia 12. Debrecen. Kossuth laktany

a /Hajdú-Bihar m./ AIH/. A laktanya területén építkezés közben nagymennyiségű kerámia - sok nagy tál és apró füles bögre került a muzeumba. A leletek a halomsiros bronzkorból valók. /Ta/ Csorba Csaba 13. Dévaványa-Kéthalo

m /Békés m., szeghalmi j./ /XLVHI/. Topográfiai kutatás keretében szondázó ásatást végeztünk. A lelőhely nevét az itt álló két nagyméretű mesterséges eredetű halomról kapta. Az itt fekvő TSz üzemegység /Dévaványa, Lenin TSz/ bővítése során 1966-ban a magasabb, a Kőrösladány-Dévaványa kö-