Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1970. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/24. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Magyar közép- és újabbkor

- 88 A kemence belső részén lévő mázréteges paticsrögöt, két mész-salakot, valamint a fagallyak nyomát őrző nagyméretű paticsrögök darabjait gyűjtöttük be. /Ta/ Magyar KáTzán Lászlófalva-Felsöszentkirál

y /Bác3-Kiskun m., kecskeméti j./ /XIV/. Hitelesítő ásatást folytattunk a Szabó Kálmán által közölt XIV.sz.-i gazdag kun sirlelet lelőhelyén. Hosszas kutatás után - hiteles szemtanú adatai alapján - megállapítottuk a lelokörülményeket. A felsőszentkirályi tanyai iskolától DK-re mlnregy 6-7C0 m-re - Urbán István tanyájánál - került eló a sir 1928-30 körül. Urbánék 1934-ben jelentették be a kecskeméti muzeumnak. Szabó Kálmán helyszíni szemléje és ásatása nyomán feltehetőleg hiánytalanul muzeumba került a leletegyüttes. A megjelolt helyen több sirt nem találtunk. Terepbejárással térképen rögzítettük az Árpád-kori Szentkirály, valamint a későközépkori Felső- és Alsószentkirály helyét. /Ta/ Pálóczi-Horváth András Majs-Sátorhel

y /Baranya m., mohácsi j./ /XXVI/. Egy évi szünet után az idén folytattuk a mohácsi csatatér ásatásait. A változó - honvéd- és középiskolai tanuló - munkaerőkkel főként a Kiserdő K-i szegélyén, valamint ettől K-re és D-re végzett ásatás csekély tárgyi eredménnyel járt, de a korábbi megfigyelések kiegészítésére, a váltakozó terephelyeken lehetőségek nyíltak. Sor került néhány légifelvétel adatainak azonosítására is. /Ta/ Papp László 126. Mecseknádasd, Szt.István kápoln

a /Baranya m., pécsi j./ /XXVI/. Folytattuk a mult évben megkezdett épületkutatást, melynek során feltártuk a ma is álló középkori eredeti egyenes szentélyzáródású templom korábbi épitési periódusát, amely ugyancsak egy kisebb méretű, egyenes szentélyzáródású templom volt. Ennek a korábbi kisebb templomnak nagyrészt csak alapfa-