Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1970. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/24. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Magyar közép- és újabbkor

- 80 oldalon öt helyiségből álló traktust, a Ny-i oldalon az É-i folyosó végére lépcső3 kijáratot építettek. A XVI.sz. elején ismét átalakításokat végeztek az épületen. A K-i oldalon egy bejárati folyosót és egy helyiséget, az É-i oldalon pedig gazdasági épületeket alakítottak ki. Az É-i traktus egyik helyiségében a XVI. sz.-i padlótéglaburkolat nagy felületen megmaradt, valamint egy XVI.sz.-i szemeskályha maradványa, melyet a megmaradt részletek alapján rekonstruálni tudunk. A leletanyag zömét továbbra is a faragott kövek képezik, A falazatban és a behullott törmelékben sok a római tetőfedő és a román faragvány. Legnagyobb számban a puha mészkőből készült gótikus faragványok kerülnek elő és ezt egészíti ki még néhány XVI.sz.-i keretkötöredék. A kerámiaanyag a XII-XVT.sz.-ból származik. Különösen fontos anyag a Zsigmond-címeres szines, mázas kályhacsempetöredékek, melyek az épület külső feltöltéséből kerültek elő. A vizsgálat során adatokat nyertünk a román-kori kolostorra vonatkozólag. A kolostor K-i szárnyán az egyik helyiség átalakított bejáratának D-i fele románkori falazástechnikát mutat. A küszöb egy része is erre a korra utal. A kolostor E-i szárnyán, az egyik helyiségben, erősen átalakítva egy román félköríves téglakápolna részleteit fedeztük fel és alaprajzilag rekonstruálhattuk. Környékén 3-végü hajkarikás sírokat tártunk fel. Tervező: Sedlmayr János. /OME/ A.Kozák Eva 116. Budapest I., Hess András tér 2. /V/. Sz évben a kutatások a telek É-i felében folytak. Feltárásra került az ÉD-i irányú nagyméretű épület,mely a XIV.sz.második felében épült és tűzvész áldozata lett.Másodszor a XV.sz.első felében épült fel. Az épülethez K felöl későközépkori épületszárny csatlakozott. A két épület a kolostor harmadik udvara körül helyezkedett el. A kolostor területén a harmadik hypocaustum került elő. Féltévé-