Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1970. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/24. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Árpád-kor

- 72 lábánál feküdt. A dombon pedig valószínűleg Árpád-, illetőleg középkori templom /?/ állhatott. /Ta/ Magyar Kálmán Sopron, Szent György u.3

./Győr-Sopron m./. L.37.o.-t. 104. Sopron. Uj a.23-2

5. /Győr - Sopron m./ /XXX/. Az ásatás második évében nagyobb területen tártuk fel a XIII-XIV. sz.-i fa szerkezetű épület rétegeit,szerkezeti elemeit és egyéb részleteit. Megfigyeléseinket kiterjesztettük a későbbi kőfalak alapozására is. A 23. sz. telken a korábbi, XI-XII.sz.-i, szintén faszerkezetű épitmény beépítési vonala megközelítően azonos volt a későbbiekével.A nagyszámú edénytöredéken kivül emlitésre méltók a szerencsésen konzerválódott fa leletek /XI-XII.sz.-i sövényfonat, XIII-XIV.sz.-i csapott gerenda, fa tál, donga/. A 25. sz. telken ujabb adatokat szereztünk a középkori alapú épület alaprajzára és épitéstörténetére. Mindkét telken feltártunk késörómai-koranépvándorláskori /IV-V.sz.-i/ rétegeket, részben elpusztult falakat, fa cölöpök és gerendák maradványait. A jellegzetes összetételű leletanyag kiegésziti Scarbantia későrómaikori életére vonatkozó ismereteinket.A koranépvándorláskoxi és az Árpád-kori település fennállása közti időből településnyom nem került elő, a megfelelő rétegre erős humuszképződés jellemző. Munkatársak voltak: S.Nagy Anikó és Szőnyi Eszter egy. hallgatók. /OME/ Tomka Péter Sövényháza - Pusztaszer,templomro

m /Csongrád m.,szegedi j.//XXXII/.A több izben kutatott területen végzett hitelesítő ásatás során bebizonyosodott, hogy a Göndocs B. által közzétett alaprajz pontatlan. Ásatásaink során három épitési periódust különítettünk el. A legrégibb egyhajós, félköríves szentély záródású templom talán a XI.sz. végére keltezhető. A legfiatalabb épület háromhajós, félköríves szentélyzáródású tipus.