Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1970. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/24. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Őskor

- 4 kásos kő- és csonteszközök mellett említésre méltóak az agancsból készített szigonyok és a nagyszámú átfúrt agancsbalta, vagy kapa. A gödrökből számos ember- és állatidol töredéke került elő. A sirok és gödrök anyaga a többszöri átmetszés ellenére sem különbözött egymástól.Ebben az évben is sok volt a karcolt spirális, és meanderdiszü edény és töredék képviseli a tiszai kultura jellegzetes kerámiáját. A leletanyag egységesen a lengyeli kultura idősebb szakaszába tartozik. A lelőiielyen számos kerek, többnyire méhkas alakú szkitakori gödörből már csak kevés leletanyag került elö. /Ta/ Kalicz Nándor 3akonya-Kereki dül

ö /Baranya m., pécsi j./ /XXVI/. Egy 3 m mag3S tumulus körül 41, a felszínen csak a növényzet elszíneződéséből észlelhető tumuluscsoportot figyeltünk meg és térképeztünk fel. /Ta/ Kiss Attila Bodaj

k /Fejér m., móri j./ /XXXVI/. A községtől Ny-ra, Balinkától E-ra,a Gaja patak széles völgyére D felől lejtő lankás domboldalban, a bodajk-balinkai vasútvonal mellett,az 195oben előkerült lengyeli kulturás telep és sirok hitelesitésére terepbejárást végeztünk. A terület nagyobbik felén ma erdő található, szélén kukoricatábla. Itt a felszínen jellegzetes késöneolitikus, bütykös, vastag cserepeket, csőtáltöredéket gyűjtöttünk. /Ta/ M. Soós_. Ágnes 3. Budapest II., Remetevölgy, Felső barlan

g /V/. Az 1970. évi munka alkalmával a két teremből álló barlangnak hátsó szakaszát - a belső terem felét - tártuk fel. Az ásatás célja a külső és belső terem rétegeinek paralellizálása volt. A középső paleolit kulturréteg ujabb.nagymennyiségű fosszilis faunaanyagot, a holocén rétegek pedig rézkori cserepeket és recens állatcsontanyagot tartalmaztak. /ETM./ G.Csánk Vera