Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1970. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/24. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Rómaikor

- 25 zéptengelyében nagyméretű köhasábokból rakott osztópillér talapzatát bontottuk ki, amely az úttest 1 m-nél nagyobb kváderköves alapozásán feküdt. Az úttest rétegeinek vastagsága, a középtengelyben mérve 1,2 m. Felső, kavicsos boritását két izben megújítottak. Az úttest Ny-i szélét kiugró falpilléres torony határol/ ta. Felmenő falrésze négy kvádersor magasságában megmaradt.A torony Ny-i zárófalának K-i szegélyét a Pacsirta u.14. és Gyürü u. 7.SZ. telkek elválasztó téglakerítése alatt, a felszíntől mérve -3 m mélyen találtuk meg. A torony belmérete: 5,70 m. Falvastagság: 1,6 m. A torony mögött 8 m-nél szélesebb Ny-K irányú kavicsolt ut húzódik, amely a via sagularús-nak felelne meg. Ennek É-i oldalát kőfalas szennyvizlevezető csatorna kiséri. Jelenlétét a Gyürü u. 5.sz. ház pincéjében már korábban feljegyezték. E ház udvarán habarcsos falba ágyazott kétágú római vizvezeték a Ny-i kaputorony mellett haladt a Kiscelli ut irányába. A jelenségek után Ítélve, a Pacsirta u,14.sz. telken a Traianus-Hadríanus-kori későbbi kőtábor D-i főkapuzata /porta principalis dextra/ maradványai jöttek napvilágra. Erre vonatkozóan további adatokat a jövő évi feltárásoktól várunk. Munkatárs: Szirmai Krisztina. /BTM/ Nagy Tibor 34. Budapest III., Raktár u.?.

8. /V/. A Raktár u.8. és az ezzel D felé szomszédos telekrészeken, átvágve az egykori László u. vonalát is, É-D-i irányban három szelvényt huztunk a korábbi ásatási adatok hitelesítésére. Az egyazon tengelyre felfűzött 90 m hosszú szelvénysorban /Ia-c/ É-D-i irányú kőlapos úttest maradványa került elő, melynek Ny-i szegélyét kőfalas csanorna kisérte. A II.sz.-i úttest szintjét egy izben megemelték. A korábbi kőlapos úttest szintje alatt, a szelvénysor É-i részében, földbe mélyitett és D-ről E felé kiszélesedő áztató csatornát találtunk,K-i oldalán félkörivesen kitüremlő teknövel. Aquincumpolgárvárosi és albertfalvai analógiák után timármühelyhez tartozó létesítménynek tarthatjuk. Kora az I.sz.vége - II.sz. első évtizedei, ami egyúttal az alsó kőlapos úttest építésének termi-