Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1969. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/23. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1970)
Magyar közép- és újabbkor
- 96 tü nyakfal csatlakozott, amelynek lenyomatai magán a falon is megfigyelhetők és nyomai délebbre is megtalálhatók voltak. A feltárt felület D-i végén húzódó metszetben e gerendafal beásásában rombuszalaku nyilcsucs volt. A gerendafal részben a római kaputorony visszabontott falain húzódott. Egyébként sikerült pontosan meghatározni a K-i római kaputorony D-i végének helyzetét is. A rétegviszonyok alapján világos, hogy a vakolt fal és a vaslemez-boritás a római periódusoknál későbbi, ill. a vörös sánc épitését közvetlenül megelőző középkori periódushoz tartozik. A vaslemez-boritás ilymódon - a feltárt szerkezeti részletek és egyes vasalásformák alapján - Sopron legkorábbi középkori városkapujának maradványaként határozható meg. Hátsó kap u. Az utburkolat felujitásával kapcsolatban a középkori városkapu falainak helyzetét igyekeztünk tisztázni.A renákivül bolygatott felületen csak a legáltalánosabb régészeti összefüggések megfigyelésére volt lehetőség. Tisztáztuk a középkori /XIV.sz.-i/ kaputorony helyzetét és épitési módját. A kaputorony előtt 3-4 m-rel az uton keresztben áthúzódó, valószinüleg későbbi fal maradványait figyeltük meg, amely szintén azonositható a XIX.sz. eleji felmérésen szereplő falak egyikével. A torony és a feltehetően későbbi fal között összekötő nyakfalakat az ut szélességében nem sikerült megfigyelni. A kutatás legfigyelemreméltóbb eredménye,hogy a XIX.sz.-i torony mögött ugyanolyan,belül vakolt folyosó maradványait tártuk fel, amilyen a korábbi kutatásoknál az Slökapunál is előkerült. A vakolt folyosó szintje kb. 2,5 m-rel volt a jelenlegi szint alatt; a középkori kaputorony épitésekor falait átvágták. Betöltését a vörös sánc anyaga alkotta. Tisztázatlan egy keresztben húzódó falvonulat szerepe,amely a középkori kaputoronynál szintén korábbi és a vakolt folyosó külső torkolatát zárhatta el /a megmaradt falkorona a folyosó szintjénél magasabbra emelkedik/. /OMF/ Tóth Sándor
