Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1969. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/23. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1970)
Magyar közép- és újabbkor
- 79 si terület a római réteg alja lehet. Eolygatatlan állapotban csak őskori lakóteknőt sikerült kibontanunk. -3 ásatás folyamán római anyaggal keverten elég nagyszámú középkori cseréptörécékből feltételezhető, hogy a területükön lévő középkori település Gbudaörs faluval azonosítható. /BTK/ Altmann -Julia 128. Budapest III.,Lajos u.l? 6./Y/. Cbuda rekonstrukciójával kapcsolatban megkezdtük a középkori ház vizsgálatát.A kutatást az épület lakottsága miatt csak a külső homlokzaton, a pincében és az udvar területén végezhettük. Megállapíthattuk, hogy a ház több periódusban épült.XIVXV.sz.-i eredetű a Lajos utcára néző emeletes traktusa. Ez a traktus két középkori épület összevonásából alakult ki. Az átépítésnél a kapualjat áthelyezték és a pincelejáratot megnoszszabbitották. Az épület É-i földszintes szárnya a XVI.sz.-ban épült és valamivel később, de még 1774 előtt toldják hozzá a D-i szárnyat. Jelenlegi formáját 1778 és 1850 között nyerte. Az épület alaprajzi és homlokzati felmérése 1744-ből fennmaradt. Pincét az É-i /33.20 m/ középkori ház alatt ismerünk. A pincében az átépítésnél a sikfödémes teret kéthajós dongaboltozatos helyiséggé alakítják. Az épület középkori alaprajza: egytraktus szélességű /8 m/, az utca vonalára párhuzamos téglányalak - elüt a budai várból ismert tipikus lakóház-alaprajzoktól. A gazdag emeletes középkori épületet az okleveles adatokkal való összevetés alapján az Erzsébet királynő által építtetett kereskedőházzal azonosíthatjuk. A telek Ny-i határán ÉD-i irányú középkori falrészletet és II.sz.-i római maradványokat találtunk. Az épület előtt többszörös középkori útburkolatot és feltehetőleg egy középkori csorgókut maradványát tártuk fel.A középkori útburkolatok egy elplanirozott É-D-i római falra húzódtak. A római fal alatt feltehetőleg K-Ny-i irányú római ut maradványa került elő. /BTM/ Bertalan Vilmosné
