Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1969. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/23. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1970)
Rómaikori barbár
- 42 RÓMAIKORI BARBÁR /59-64. térképszám/ 59. Beregsurány - Yásárostóhát, Haladás Tsz szántóföldje /Szabolcs - Szatmár m. f vásárosnaményi j./ /XXIV/. A Mio patak K-i és Ny-i vonulatában húzódó 50 edényégető kemence között várható volt a lakótelep megtalálása.Sikerült két házat oszlopnyomaival feltárni és alakját pontosan meghatározni. Több gazdasági háznyom is előkerült. Számos kézzel formált házi kerámia mellett korongolt, pecsételt edényrészek és pecsételő kötik az edényégető kemencék hasonló anyagát. Az l.sz. ház fenekén jellegzetes vandál vas sarkantyút leltünk.Vaskések, fenőkövek, orsógombok, köztük fehérszínű, félköríves mintázattal, kiegészíthető edények érdemelnek említést. A XVII.sz.kemence szelvényéből ismert runás feliratú cserép a beregsurányi telepet - a fenrtiak és kapcsolataik alapján - a vandálokhoz füzi. Időben a IV. sz. végéig hozhatók fel. Az 1965-ben elkezdődött feltárások ezzel befejeződtek és a gazdag régészeti anyag alapját adja a vonatkozó régészeti feldolgozásoknak,amelyeknek kiadása folyamatban van. Munkatárs: Magyar Kálmán. /Ta/ Csallány Dezső Békéssámson-Erdőházi halo m /Békés m.,orosházi j./ /XXV/. Az ismert kelta-szarmata temető területén végzett földhordással több sirt romboltak szét. A mellékletekből csak 2 edény maradt meg. Az egyik durva, kézzel formált, ujjbenyomással tagolt szalagdiszes edény felső része hiányzik, de megállapitható, hogy kettőscsohkakup alakú volt, s pereme enyhén kihajtott.Ez a dáktipusu kerámia azt bizonyitja, hogy a szarmata temetőt az i.sz. I.sz.-ban már használták. A másik edény későszarmata-hunkori időkből való.Korongon készült,szürkés szinü.egyfülü bögre, amelynek felső részét függőlegesen haladó besimitott sávok és hullámvonalak diszitik,fenekén pedig X alakú bekarcolás látható. ifj.Olasz Ernő