Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1969. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/23. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1970)

Rómaikor

- 29 pádkori jelenségekkel is lehet számolni. A 6-8.szelvényekben a korábban feltárt római épület D-i zárófa it, illetve helyiségeit találtuk meg. A házat Hadrianu? korában, kőalapon építették, vályog felmenő falakkal. A markomann háborúk során a telep elpusztult, a vastag, helyenként 60 - 7o cm-t is elérő pusztulási réteget a benne levő Faustina érmek és lezouxi sigillaták, illetve a felette előkerült Commodus érem és rheinzaberni sigillaták keltezték. A pusztulás után a területet elplanirozták, a korábbi alapokra pedig opus spicatum technikával készített falakat húztak. A XII.sz.-ra mindössze egy paticsos omladékkal és átégett fagerendákkal jellemezhető építmény keltezhető, melyet szorosan a kőépülethez illesztettek. A markomann háborúk előtti időszakban az épület belsejében vályogtéglákból épitett kemence, salakgödrök, vas szerszámok nagy száma, bronzrögök és üvegolvadékok kiterjedt ipari tevékenységre engednek következtetni. Az épületen kivül útszakasz, alatta pedig facölöpökkel,gerendákkal, kevés paticcsal és téglával jellemezhető építmény került elei melyet banasaci sigillaták és Traianus érmek kelteztek a II. sz. első felére. Ez alatt kavicsos feltöltéseket vágtunk át, majd 5 m mélyen egy kétperiódusu faház részletére bukkantunk. Utóbbit a póvidéki sigillaták, aquileiai üvegek, mithológiai jelenetes mécsesek az I.sz. közepére keltezik. Az ásatáson részt vettek: Szőke Béla és Bodó Judit egy. hallgatók. /Ta/ Gabler Dénes-Tomka-Péter-Albeker Mária Győr, Székesegyhá

z /Győr-Sopron m./. L. 65 .o.-t. Gyula, Kossuth L.u.1

5. /Békés m.,gyulai j.A L. 83 .o.-t. Hidegség, Rk.templo

m /Győr-Sopron m., Soproni j./.L.84 . o.-t. 44. Kapospula-Heténypuszt

a /Somogy m..kaposvári j.//IV/. A későrómai erőditett település teiületén megkezdett kutatások az erőd kiterjedését és épitéstörténetét kivánták tisztázni. A