Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1969. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/23. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1970)

Rómaikor

- 27 ­41. Dunau,-jváros-ivlartlno vies utc a /Fejér m./ /XI/. Az ut­ca Ny-i oldalán uj épületek alapozásánál a római temető ujabb szakaszát kellett feltárnunk: az R/l-H/3, az H/4-R/7 és a Z/7­Z/12-es épületeknél 115 sirt bontottunk ki. A temetőnek ezen a szakaszán hamvasztásos és csontvázas sirokat találtunk. Mindkét temetkezési formánál K-Ny-i, néhány E-D-i tájolással. Rátemet­kezést a hamvasztásos és csontvázas siroknál egyaránt találtunk. Sok koporsós sirt feltártunk. 10 sirban ékszeresládika volt. A temetőnek ezt a szakaszát főleg a III.sz.-ban használták. A si­rok egy részét még a római korban kifosztották,a rabló ásatások nyomait is felfedeztük. Az ásatáson Visy Zsolt és Topái Judit, valamint Goldmann György és Szénánszky Julianna egy.hallgatók vettek részt. 42. Dunau.jváros-Táborkerüle t. Az uj víztorony védett te­rületen épül a canabaeben, a castrum DNy-i sarkától 100 m-re DNy-i irányban. Alapozásához 4ox4o m-es területet kellett fel­tárnunk, melyet 64 db 5*5 m-es szelvényekre tagoltunk. A fel­tárt területen öt helyen kötőanyag nélküli köböl rakott alapfa­lak kerültek elő, mélységük általában -50 cm volt. A házakat a pénzleletek tanúsága szerint a IV.sz.-ban épitették. Az egyik háznál sértetlen terazzo padlót találtunk.A feltárt falak a ca­nabae inzula rendszerét mutatták.Az épületek DK-ÉNy-i falai 36-4 fokon helyezkedtek el. Több helyen döngölt földpadlókat érlel­tünk, ezek korábban épitett földházak padlói, melyeket három­szor, sőt néha hétszer is újra tapasztottak. A 3/3-as szelvény­ben fakávás kutat találtunk. A tűzhelyek között kerek alakú ke­mencét, kürtös tűzhelyet és sok kisméretű, ovális alakú égetőte­ret találtunk. A rómaiak legutolsó tevékenysége ezen a területen a lakótelep pusztulása után egy árokrendszer kialakítása volt, amelyik szintén követte az inzula rendszerét. Nagyjából tégla­lap alakú 35 x 29 m-es árkokat húztak, melyekkel a késői házak falait is átmetszették. A kulturréteg mélysége sokszor megha­ladta a 3 m-t. Az előkerült gödrök valószinüleg a vartfalu há­zak százára kitermelt föld nyomán maradtak meg. Néhány helyen vermeket találtunk, de voltak köztük kimondottan szeméttárolás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom