Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1969. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/23. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1970)
Magyar közép- és újabbkor
- 104 legesen betöltik éa Így a várudvarnak ezen a részén terraszt hoznak létra. Srre a terraszra épül fel azután az előbbiekben emiitett kőfalu épület. 4/ Elvégeztük a kaputorony DNy-i falsarkától a belső D-i védőfal irányéba kiinduló támfalmaradványok feltárását is. A támfal építésének időpontja a XV.sz. vége, ill. a XVI. sz. első fele időhatárok közé tehető. A külaő vár területén 4 kisebb szelvénnyel az 1967-ben feltárt középkori ut K-i szélét határoztuk meg. Az ezekből a szelvényekből előkerült leletanyagból említést érdemel egy vörösmárvány kuttál töredéke, amely reneszánsz stílusban készült. Kisebb kutatást végeztünk a külső D-i /Salamontorony utcai/ kaputorony melletti pincében és az előtte lévő területen. A pince falai - a bejárati résztől eltekintve - középkorlak. A bejárati részt egy kisebb présházzal együtt - melynek megtaláltuk az alapfalait - valószínűleg a XIX.sz.-ban építették, amikor a külső vár területén szőlő volt. Munkatárs: Héjj Miklós. /OMF/ Szőke Mátyás Fő u. 27-29 . A királyi palota területén az 1968-ban feltárt dongaboltozatos nagypince előterében, korábbi feltételezéseink szerint, a XVIII.sz.-ban épült falszakaszok korát a XV. sz.-ra határoztuk meg, a köpenyfalban kibontott gótikus /in situ/ ajtónyilás alapján. A legújabb kutatási eredmények szerint az előteret két beépített K-Ny-i irányú fallal három keskeny folyosóra osztották fel. Meghatároztuk a terület XV. sz.-i járószintjeit, ezek alatt őskori telep maradványait észleltük. A teremsor D-i zárófalához épitett két nagyméretű támpillér alapfal maradványai a XXV.sz.-i palota beépítési határait is megadták. Munkatárs: Szőke Mátyás. Héjj Miklós Visegrád, Széchenyi u.1 9. /Pest m., szentendrei j./. L. 58.o.-t.
