Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1968. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/22. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1969)

Magyar közép- és újabbkor

- 95 ­131. Visegrád-Alsóvá r /Pest m.,szentendrei j.//XLVI./. A belsővár K-i felében folytattuk az 1963-67.évi kutatást. Fel­p tártunk egy 90 m alapterületű, XV.sz.-ban épült, 50 cm vastag falu kőházat, A törökkorban elpusztult épület padlóján nagy­mennyiségű figurális diszü Métyés-kori kélyhacsempe feküdt. A kőház és a belső K-i védőfal között törökkori gabonésveremsort bontottunk ki. A vermeket kitöltő szemétben magvakat, több kie­gészíthető edényt, nagymennyiségű XVI.sz.-i kályhaszemet, csiz­matalpakat, érmeket találtunk. Elbontottuk az 1963-ban feltárt, későtörökkori épületet, amelynek K-i fala alatt egy téglalap­alaku kut került elő, amelyet a XV.sz. derekán szeméttel betöl­töttek. A kutat 14 m-ig tisztítottuk ki. A Ny-i fal alatt két egymásba ásott törökkori szemétgödörrel átvágva, XV.sz.végi bronz öntőmühelyt, salak- és öntőmintatöredéket találtunk. Az É-i kaputorony D-i oldala előtt kisebb szelvényben átvágtuk a XV.sz.-i agyagfeltöltést, ez alatt több XIII-XIV. sz.-i pusztulási réteget találtunk. E rétegekből többek között egy későrománkori kettős oszloplábazatot és egy diszes csont­markolatu tört emelhettünk ki. Az átvágott pusztulási rétegek alatt, a völgyzárófal alá húzódó falmaradvényt észleltünk. A feltárás szerint a völgyzárófal alsó szakasza és a kaputorony egy időben épült. A völgy zárófalat a XV. sz.-ban rófalazással magasították. Falkutatást végeztünk a kaputorony első emeletén, kibontottuk a kapunyilás elzáró szerkezetmaradványait és három épitési periódust tártunk fel. A kaputorony külső oldalán az 1962.évi feltárást folytatva, a torony és a védőfal szögletében a belső varból kidobott szemétnek a XVI.sz.-ban keletkezett ré­tegét vágtuk ét. A feltárás a XV.sz.-i járószintig történt. E rétegből előkerült fontosabb leletek: aranyozott rézből való ötvöstérgyfoglalat, réz evőkanál, ezüst érmék, Zsigmond-kori kályhacsempetöredékek. Munkatársak: Héjj Miklós és Sedlmayr János épitész. Szőke Mátyás

Next

/
Oldalképek
Tartalom