Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1968. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/22. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1969)
Magyar közép- és újabbkor
- 90 126. Szanda - Péterheg y /Nógrád m., balassagyarmati j./ /II./. Az ásatás célja a Szanda-Kőbánya művelési területén felfedezett ismeretlen középkori falmaradványok alaprajzának megállapítása, felmérése volt. Előkerült egy téglalap alaprajzú torony, melyhez ötszögletü keritésfalat épitettek. A várfal É-i oldalán a kapubejáratot is megtaláltuk. A Ny-i oldalon a fal megszakad,épitett falnak nincs nyoma, DNy-on pedig egy szakaszon alapozás és kötőanyag nélküli rakott kőfalat figyeltünk meg. A torony mellett, a keritésfalon belül, ÉK-i tájolású templom feküdt. Két periódusban épült. Először kisméretű kerek templomot épitettek, ezt később hosszanti hajóval megtoldották. A falakat mindenhol közvetlenül a sziklára alapozták. Felmenő falak csak a toronynál és a keritésfal ÉK-i szögletében maradtak meg, egyébként csak az alapfalakat követhettük nyomon. A leletanyag egységes volt: XII-XV.sz.-i kerámia, vaskések, sarlótöredék, XV.sz.-i nyilcsucs, valamint későbronzkori kerámia. Konzultáns: Parádi Nándor. Az alaprajzi felmérést Farkas József technikus /OMF/ végezte. Az ásatáson részt vettek: Bende Ildikó, továbbá Hegedűs Bite Ferenc, Marosi Endre, Vándor László egy.hallgatók. /Lm/ Gádor Jud it Szekszár d /Tolna m./ /XXXIII./. Az 1960-ban végzett ásatás adatai alapján megkezdtük az apátsági templom maradványainak teljes feltárásét. Az akkor készitett metszetrajzok és történeti adatok szerint a XVIII. sz .végéig használatban levő templom padlószintjéig újkori réteg helyezkedik el, amelynek nagyobb része a templom bontásakor került a padló feletti rétegbe, Ez a bontási réteg mentette meg a most előkerült maradványokat, kb. 0,5 m magasságig. Az 1-1,2 m-es törmelékréteget kibontva, a két mellékszentélynél lehatoltunk a XVIII.sz.-i padlószint aló, ahol előkerültek a XI.sz.-i templom félköríves mellékszentélyei. A törielékréteg bontása során feltártuk a hajó falait és pilléreit.
