Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1968. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/22. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1969)

Árpád-kor

- 67 102. PusztaBomorja - Timárdom

b /Győr-Sopron m., mosonmagyaróvári j./ /XIX./. Az Uj Élet MTSZ homokbányájában mér 1964ben kerültek elő korabronzkori /gátai kulturás/ sirok. Az ezt követő leletmentés 1 kelta és 4 melléklet nélkül nyújtott csontvázas sirt hozott felszínre. 1968 őszén, homokbányászás közben ujabb sirra akadtak, melyben bronzhuzalból sodrott ryakperecet, pontkörös dlszü lemezes karperecet, nyitott végű hajkarlkát és végül másodlagosan csüngődiszként használt avarkori griffes szijveret csüngődiszét találták. A váz Ny-K-i irányban hanyatt, nyújtott helyzetben feküdt. 2 A homokbánya mellett 300 m nagyságú összefüggő területet tártunk fel, melynek során további 2 Ny-K-i irányitásu, nyújtott helyzetű csontvázra bukkantunk.Az egyik melléklet nélküli volt, a másiknál 2 sima bronz hajfonatkarikát és Stephanus Rex feliratú ezüst denért találtunk. A mellékletek és a pénz alapján ezek a sirok a X.sz. végére és a XI.sz. első felére kel— tezhetők. Ezen kivül még két korabronzkori,a gátai kulturához tartozó zsugorított csontvázas sir is előkerült. Mindkettő Ny-K-i irányban feküdt. Az egyik sirt ebben a korszakban szokatlanul mélyre - 285 cm - ásták. A sirt kirabolták, a vázat feldúlták. Mindezekből gazdag, előkelő egyén sirjára következtetünk, mely feltevésünket megerősítette, hogy a sirrablók által felforgatott földben 2 db arany hajfonatgyürüt és egy peremes bronzbaltát találtunk a szokásos edénymellékleteken kivül. Mivel bronz patinanyomot nem láttunk, biztosra vehető, hogy az ékszerkészlet hiányzó darabjai is aranyból készültek. /Ta/ Pusztai Rezső Sárok, "Vrelo vagy Halastó dűl

ő" /Baranya m. .mohácsi j./ /XXVI./. Szántással kb. 20 emberi vázat bolygattak meg. Az egyetlen gyöngyszem melléklet alapján a temető igen feltételesen iipéd-kori lehetett. Ugyanitt bronzkori telepnyomok is voltak. Kiss Attila