Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1968. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/22. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1969)

Őskor

- 11 Gál Istvánéit udvarán pince építésekor két kelta sírt ástak ki. A két ház közötti területen tervezett ujabh építkezés megkezdése előtt szükségessé vált hitelesitő ásatás megállapította, hogy az É-D-i irányú domb tetején későbronzkori-koravaskori, nyújtott csontvázas /Ry-K/ temető sírjai pusztultak el. Innen kb.80 a-re, a domb D-i lejtőjén kelta temető húzódik, amelynek felkutatása az ide telepitett gyümölcsöskert miatt nem valósitható meg. /I

m/ Kocztur Éva Hegykő-Kisé

r /Győj>-Sopron m., soproni j./ /XXIX./. A TSz kertészetében, üvegház alapozása közben, a halomsiros kultúrához tartozó sirlelet került elő. A lelet nagyobb részét /ép és töredékes edények/ begyűjtöttük. A lelőhely környékén bronzkori településből származó edénytöredékek és egyéb leletek is vannak. /Ta/ Tomka Péter 9. Jánosház

a /Vas m., celldömölki j./ /XXXIX./. A Fürdődomb nevü határrészben földmunkák későbronzkori-koravaskori urnatemetöt bolygattak meg. A feldúlt temető alatt kerek kunyhót bontottunk ki, melynek kevés kerámiaanyaga aeneolit jellegű. E mellett feltártunk egy péceli kulturáju edényleletet - valószínűleg jelképes sir - és egy kerek gödröt, amely koravaskori leletanyagot tartalmazott. /Ta/ Károlyi Mária 10. Jászdózsa - Kápolnahalo

m /Szolnok m., jászberényi j./ /XXXVIII./.Az 1966-ban megkezdett bronzkori teli ásatását folytattuk. Egyik programunk a Gallus Sándor által 1943-ban végzett ásatás hitelesítése volt.A Gallus-féle szelvény kibontásából és kibővítéséből a következő tanulságokat vonhattuk le:a Jászberényi Jász líuzeum Évkönyvében publikált brcnzkorl ház felmenő falmaradványa téves megfigyelés eredménye volt. A halom fennsíkján fekvő középkori temető sírjai átvágták a bronzkori telep felső rétegeit, ezekből a rétegroncsokból adódott a "felmenőfal". A Gallus által feltárt ház a halom rétegsorának megfelelően a fü-