Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1967. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/21. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1968)

Rómaikor

- 22 ' RÓllilKOB /27-41. térképszám/ 27. Ács-Vaspuszt

a /Komárom m., komáromi j./ /XLI./. Folytattuk az előző évben megkezdett római tábor feltárását. A porta principalis dextra jobboldali kaputornyának K-i felét kibontottuk., A kaputornyok közti ut szélessége 470 cm volt. Feltártuk továbbá a tábor DK-i, lekerekedő sarkát, ezen belül pedig egy kis belső tornyot, amelynek alaprajza nagyjából négyzetalaku volt. A lekerekedő sarok külső részén egy 9.5 m hosszan előreugró, legyezöa.laku saroktorony ive jelentkezett. A DK-i saroknál átvágtuk a tárbor vallum rendszerét, majd feltártuk a decumana kaput is. A kaputornyok mérete: 610x490 cm. A kapu és a saroktarony közti átvágás azt mutatta, hogy a kőtábor D-i falát a korábbi fossába alapozták. /DK-EI/ Gabler Dénes Bal at onakal i-Ságpus zt a /Veszprém m., veszprémi j./. L. 51« o.-t. 28. Budapest III.. Benedek Klek u. 18921. 18922 hrs

z A./. Óbuda szanálásához és rekonstrukciós munkáihoz kapcsolódó "erőmű" építését megelőző kutatás folyt, amely 103 császárkori sirt eredményezett. A sírok - 3 csontvázas és 2 téglasir kivételével - koracsaszárkori szórt hamvasztásos rítust örökítettek meg. Ezen belül is különféle temetkezési módot sikerült elkülöníteni. A sirok rendkívül változatos kerámia, üveg és fémanyagot tartalmaztak. /BTM/ Kaba Melinda 29. Budapest III., Aquincum. Polgárváro

s A./. Bz évben a D-i városfal belső oldalán, mintegy 100x30 m-es felületen a perioduskutatásra helyeztük a hangsúlyt. Megállapíthattuk,hogy 4 főbb építkezési korszak rétegződött egymásra. A kőépitkezések közül a legfelső a IV.sz. elejére tehető, ezt a mélyszántással feldúlták. A 'feltárás során Severus-kori periódus épületmaradványai alakultai: ki. Ez alatt a Hadrianuskcxi s az I.sz. végére tehető falalapokat csak kisebb szakaszokon kisérhettuit fegyelemmel.