Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/20. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Rómaikori barbár

- 50 ­6Q.0rosháza-Mo nor/Békés m.,orosházi j.//XXV./. A Dózsa MTSz acnori üzemegységében, az un.Kun-dülőben húzódó partvo­nulaton elterülő szarmatakori település területén répaszedés alkalmával rómaikori pithoszos temetkezésre akadtak.áz edény a partvonulat gerincén,a mai felszin alatt 115 cm mélyen ál­lott. Száját kis kézimalom alsó köve boritotta ugy,hogy dom­ború őrlő felülete volt felfelé^ A lelet 75 cm magas, szürke korongolt edény,melynek hegyesedő alja már a földbehelyezés­kor hiányzott, de belülről egy nagyobb méretű szarmatakori fazék oldalával pótolták ki. Az edényben kisebb-nagyobb em­bercsontdarabok voltak.A felnőtt egyénre valló csontok rend­szertelenül, földdel keverten voltak az edényben, legfelül lófog helyezkedett el. A csontokon égés-nyomokat nem észlel­tünk, tehát nem hamvasztásos temetkezéssel van dolgunk. /Ta/ if j.Olasz Bmő 61. Szirmabeseny ő /Borsod-Abau j-Zenplén m., miskolci j.//XVII./. A község Miskolc felé eső határában, a Sajó mel­lett, homokkitermelés közben rómaikori település maradványa­ira bukkantak. Ezek feltárására inditott ásatás során több földbemélyitett gödörház került napvilágra, amelyek közül az egyik négyszögletes alakú volt, benne két cölöplyukkal. Né­hány ház egymásbakapcsolódó kisebb gödrökből állt. Előkerült két ovális és egy négyszögletes kemence is.Két tűzhely körül a homokpadkában sok kis karólyukat találtunk, amelyek közül az egyikben orsógomb volt. Ez azt bizonyitja, hogy ott szö­vés-fonásra szolgáló munkahely lehetett. A településről elő­került leletanyag - köztük terra sigillata edénytöredékek ­alapján megállapítható, hogy iu. I-II.sz.-ban laktak azon a helyen. /Ta/ K.Végh Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom