Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/20. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Árpádkor – Középkor

- 101 tottak, részben feltöltés alá került. A rondellától É-ra, az alsó falszorosban kibontottuk a római városfal maradványát és a külső középkori városfal csonkját. E szakaszon a későrómai és középkori rétegeket az ide épitett újkori házak pia( céivel teljesen elpusztították. A városfalon kivül átvágtuk a középkori várárok egy szakaszát. Megállapíthattuk,hoQf ennek betöltődése csak az újkorban következett be.Csekély menynyiségü leletanyag - későközépkori cserép - csak a felső falszorosból került elő. /HKCs-OMF/ Holl Imre 142. Szánk, Vonat dülő 3

8. /Bács-Kiskun ml, kiskunfélegyházi j./ /IV./. Veremásás közben 113 db XIII.sz.első feléhői származó f_ .esachi dénárt találtak. Edénynek nem volt nyoma, feltételezhetően textilben rejtették el. Szánk környékéről származó e korbeli éremleletek az Árpádkorra fontos források, innen ez a harmadik - Kecskemét, Kiskunfélegyháza - friesachi denárlelet. Gedai István Szentendre, Paprikabiró u.5

. /Pest m., szentendrei j./ /XXXIV./. A római castrum ÉK-i saroktornyától K-re mintegy 10 m-re építkezés közben sirokat bolygattak meg. A hitelesítő ásatás egy 5x4 m-es szelvényből 9 sirt hozott napvilágra. A 2.sir idősebb váz /a szegycsonton egy bronz ruhakapocs, a koponya jobb oldalán egy bronz kendőtü/, az 5.Moporsós sir /a hal lábfej külső oldalán egy "szenteltvizes üve! gecske/ mellékletet is tartalmazott. Az 5.sir üvegmelléklete és az a tény, hogy a temető közvetlen szomszédságában görögkeleti templom áll, arra enged következtetni, hogy szerb temetővel állunk szemben.Pontosabb korát egy 1827-ben rajzolt, a Ferenczy Károly Muzeum tulajdonában levő kéziratos térkép határozza meg, mely már elhagyott temetőként jelöli. Ezek a halottak az 1690 táján betelepült szerbek első nemzedékéhez tartozhattak. /Lm/ Rosner Gyula