Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/19. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Árpédkor – Középkor

mét átvágtuk. Itt cölöpökkel megerősített falu épitmény szakította meg a sánc vonalát.A földvár belsejében bosszú kutatóárkot ásattunk, de itt szórványleleteken kivül épületnyomokra egyelőre nem bukkantunk. /"B"/ Kovalovszki Julia Drávatamási-Fehérhegyi erdőrés

z /Somogy m., barcsi j./ /L./. Fakitermelés közben Zadravecz János drávatamási lakos török kályhaszembe rejtve 54 db magyar és külföldi ezüsr tallért talált. A kályhaszem kiegészíthető. Utolsó évszám: 1661. /Ta/ Draveczky Balázs 78. Eger, Vé

r /Heves m./ /X./. Ez évben kezdtük meg a románkori székesegyház és későgótikus bővítményének újbóli feltárását, hogy az erősen pusztuló maradványok állagmegóvási munkáit elvégezhessük. A feltárás során lebontottuk a több méter vastagságú Perényi-falat az É-i mellékszentély előtt és a főszentély É-i részében. A falból sok másodlagosan beépített, egykor a székesegyházhoz tartozó faragott kő /gótikus, reneszánsz/, köztük vörösmárvány sirkő nagyobb töredéke került elő. A fal lebontása után láthatóvá vált egy szépen rakott kváderfal, amellyel a mellékszentélyt korábban elfalazták, valamint egy románkori falpillér jelentős maradványa. A mellékszentélyt elzáró részben a kváderfal választ adott arra a kérdésre, miként kapcsolódott egymáshoz a templom románkori és a mintegy 2 m-rel magasabb járószintü későgótikus bővitmény. A két rész "egymástól független" térként kapcsolódott egymáshoz, amit a mellékszentélyeket elzáró kváderfal és az azokhoz támaszkodó későgótikus "félpillérek" maradványai bizonyitanak. A főszentély mögött a későgótikus bővitmény járószintje alatt 1-1,5 m-nyire -, a székesegyház románkori részében és az északi falon kivül feltárt sirok a különböző korok temetkezési helyeire vonatkozólag szolgáltattak adatokat. A románkori részben feltárt