Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/19. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Árpédkor – Középkor

- 64 A területnek a templomromhoz legközelebb eső részén kb. 11 x 4,5 m alapterületű, kéthelyiséges kőház került elő, amelynek kiterjedését és beosztását lényegében sikerült meghatározni. A ház Ny-i, nagyobb helyisége kb. 2 m mély pince '< volt, amely fölött eredetileg még egy helyiség lehetett. A két helyiség között ajtó volt, amelynek szerepét pontosabban már nem tudtuk meghatározni. A K-i, kisebb helyiségbe a D-i oldalon bejárat nyilott a szabadból; szint je legfeljebb 60-80 cm-rel lehetett a mai talajszint alatt.A rétegekből arra lehet következtetni, hogy a K-i helyiség falai a pince beomlása, ill. törmelékkel való betöltődése után még egy darabig fennálltak. A pincét betöltő törmelékben nagymennyiségű paticsot találtunk, amiből arra lehet következtetni,hogy az épület egyes részei gerendavázasak voltak.Az előkerült leletanyag alapján /kerámia, kályhaszem, vaseszközök/ a ház hasz- ^ nálata a XV.sz. második, vagy a XVI.sz. első felére tehető. /Lm/ Tóth Sándor lászlófalva-Felsőszentkirál

y /Bács-Kiskun m., kecskeméti j./ /XIV./, Terepbejárással rögzítettük az 1934-ben előkerült XIV.sz^-i gazdag kun sirjának helyét^A sir egy ÉNyDK-i irányban húzódó XIV-XVII.sz.-i település /az 1354-ben újratelepített Felsőszentkirály/ közepén fekszik. Távolabb ÉK-re, de még ugyanezen a dombon korai bronzkori település nyomai mutatkoznak, /ELTE/ Pálóc2Í-Horváth András 88. Letenye, Szentkeresztdom

b /Zala m., letenyei j./ /XX./.Az 1964.évi leletmentés folytatásaképpen a kerek alaprajzú templom belsejében összesen 12 sirt tártunk fel. A sirok a templomhajó nagy részét foglalták el.A legtöbb sir tá- ' jolása K-Ny, K, ÉK-Ny, DNy-i volt,az alapozása mellett levők a templomhajó kerek hajlásához igazodtak. A templom körüli temetkezésekből csupán két sir kibontására került sor.Néhány koporsószegen kivül a sírokban egyéb melléklet nem volt^ A '