Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/19. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Őskor

- lo Juta-Gagarl

n /Somogy m., kaposvári j./ /L./. Silógödör ásása közben mészbetétes jellegű bronzkori település került elő. A három feltárt szelvényben hulladékgödrökből a kultura nagyszámú edénytöredéke került elő.A település ÉNy-DK-i irányú, mintegy 3oo x 9oo m kiterjedésű, egyrétegű, /Ta/ Draveczky Balázs Kaposvár, Uj megyei könyvtá

r /Somogy m./ /L./. Házalapozásnál középkori bárd, ágyúgolyó, szobortöredék, valamint szórványból kőbalta és korai vaskori bronzsarló került elő. /Ta/ Draveczky Balázs Kaposvár, üj szennyvíztele

p /Somogy m./ /L./. Földmunkálatok során a Kapós egykori árterében a kubikosok 2 db, egyenként lo,3 gr sulyu aranyékszert, un. karikapénzt találtak, mely a késői bronzkorba sorolható. Ugyaninnen mázas ós mázatlan hódoltságkori kályhaszemtöredékek, ép kerámia és 17oA—bői származó ezüst tallér is előkerült. /Ta/ Draveczky Balázs lo. Kisköre-Gá

t /Heves m., hevesi j,/ /IV./, A neolit— » végi lelőhelyen 1965-ben mintegy 15oo m2 összefüggő területen folytat'dott a település feltárása. Előkerült 13 neolitvégi csontvázas sir,kerámia- és kagylóékszer mellékletekkel. A kerémiamellékletek megegyeznek a település legkésőbbi neolitkori kerámiájával. A A melléklet rélküli zsugorított sir feltehetően a település korai szintjéhez köthető^ A településből három tipusu ház került felszínre^ Ovális alakú lakógödör, néhol padkával, benne tűzhely és feltűnően sok kerámiatöredék, állatcsont} a cölöplyukakkal ellátott házak középső részén lévő tűzhellyel. Ezek földbemélyitése 5-8o cm között ingadozott. A házakban nagyon kevés kerámia volt, de kőszerszámokat /balta, örlőkő, csiszolókő/ többet találtunk a ház padozatán. A ház cölöplyukai ovális, ill. szegletes f formájúak, nagyméretűek. Szegletes alaprajzú oszlophelyes házalapok. A hozzá tartozó padlószintet sehol sem találtuk meg, mindezek ellenére - nagy valószínűséggel - a neolitvégi