Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1964. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 18. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1965)
ŐSKOR
55, Tl3zavasvárl-B3zlárl u t /Szabolcs-Szatmár m. »tiszalöki j./ /XXIV/. A "Petőfi Tsz" táblájában végzett mélyszántás alkalmával több helyen csontok és cserepek kerültek felszínre. A leletmentés alkalmával: telep ás lakógödrök /1-iy tűzhellyel, paticcsal, hamuval, állatcsontokkal, péceli kultúráju edénycserepekkel, kis bögrékkel, kova és obszidián szilánkokkal és lakógödröket /14-et/» tűzhelyeket tártunk fel hamuval, paticcsal, állatcsontokkal, péceli kultúráju edényekkel és'edénycserepekkel, valamint kova és obszidiánszilánkokkal együtt. /lm/ Csalláay Dezső-Gombás András Tiszavasvári-Gyepárospar t /Szabolcs-Szatmár m.. tiszalöki j./ /XXIV./.I községtől D-re eső Gyepáros-halomban végzett leletmentés alkalmával 8 sirt: hamvasztásos és zsugorított csontvázas temetkezéseket tártunk fel péceli kultúráju anyaggal, szép edényekkel. /Lm/ Csallány Dezső-Gombás András Iiszav asvári-Keresztfa l /Szabolcs-Szatmár m., tiszalöki j./ /XXIV./. A Timári-tanya mellett végzett leletmentő ásatás alkalmával 4 telepgödröt tártunk fel nagymennyiségű vonaldíszes, neolitikus kerámiával, péceli' kultúráju cserépanyaggal és 3 szarmata csontvázas sirral. A kőkori telepbe még egy melléklet nélküli zsugorított csontváz sirját ásták be. A szomszédos "Béke" MTSz aj szőlőtelepítésében ugyancsak kőkori cserepeket találtunk felületi gyűjtéssel. Az egyik edényperem háromszögű arcábrázolást mutat, /ha/ Csallány Dezső-Gombás András 56. VártassZŐ1Ő3 /Komárom m., tatai j./ /IV./.Folytattuk a korábban'elkezdett feltáró munkát avártesszölősi Budaipar lelőhelyén. Az ásatás közben négy különálló kulturréteget sikerült feltárnunk. A két alsó mésztufában, ill. mész iszapban volt; ezek kora megfelel a bihari emelet un. vértesszőlősi szakaszának /mindé11 1/2 interstadiális/. A két felső kultúrréteg löszben volt, koruk a felső bihari "névtelen" szakasza: a mindeli 2 eljegesedés. A legalsó /l. számú/ kultúrréteg volt a leggazdagabb, ebben kisméretű tűzhelyek, gazdag fauna és sokezer eszköz volt. Ugyancsak gazdagnak bizonyult az alulról harmadik, a lösz alján lévő települési szint, amelyből egy kb. 1,5 x 2 m-es felületű részletet egy darabban a Nemzeti Múzeumba szállítottunk és a régészeti kiállítás első te^nében kiállítottunk. Az alsó kultúrréteg anyagából nagyobb mennyiséget
