Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1964. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 18. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1965)

ŐSKOR

- 17 ­bontás nem kincskeresést, hanem vallási célt szolgált /az 3ök kultuszához szereztek ősi holmikat/. Négy sirban azonos tipusu bronz karperecek fefcM­tek /összesen 10 db/. Ezek a helyi fémművesség alkotásai le­hetnek. Biztos nyomok azonban csak a helyi vasművésségre ke­rültek elő /vas salak-maradványok/. Ezeket a keltakori föld­felszínen találtuk, az ásatási területen. A használati vas­tárgyak Aés, horog/ és a vas fibulák egy része valószínűleg helyi készítmények./DK-RKCs/ Pettish Nándor Pilismaró t /Komárom m., dorogi j./ /2L7III./.A köz­ség határrészén, a szobi révnél, ásatás folyt a felssinen mu­tatkozó őskori és középkori telepíilésnyomok tisztázása vé­gett. Ennek során koravaskori telep része került napvilágra: egy 360 x 235 cm padlófelület-mérefcü lakóház alapjának marad­ványa, egyebek Zcözt behuzottszélii, sima felületű "tálak töre­dékeivel. /DK-RECs/ Prop László Poroszló-Aponhá t /Heves m.," füzesabonyi j./ /X. /. A Tisza IX. vizilépcső munkálatait megelőző régészeti terep­járás során Garam Sva és Szabó József a Tisza balpartján, a tiszafüredi hidtól mintegy 300 a távolságban, nagyjából há­romszögalaku, környezetéből 2-3 m magasan kiemelkedő koravas­kori telepet talált. Felületét összefüggően erdő boritja. A telep E-i sarkában /I/, illetve a E-i oldal men­tén /II/ hitelesitő szelvényeket nyitottunk. A feltárt lele­tek alapján csak a koravaskorban használt település első la­kott szintjét sűrűn egymás mellé ásott gödrök jelentették. Né­hány gödörben /II. szelvény/, és telep megerősítését mutató sánc földjében is /I. szelvény/ nagymennyiségű áglenyomatos patics került felszínre, ami azt mutatja, hogy a sánc építé­se előtt is - valószinü csak a belső részen - föld fölé épí­tett paticsfalú házakban éltek a telep lakói. A leletmentés aláhúzta az erődített telep fontos­ságát, hiszen á Tiszavidéken ez az egyetlen hitelesen megásott ilyen koravaskori település, mely további feltárás után tám­pontokat adhat az un. gávai kultúra települési formájának tisztázására, és fontos adat lehet a Tiszavidék koravaskori történetének relativ kronológiájához. /Till/ Kovács Tibor Pusztassemes-Hosszutüs. Jábakutl rés z /Somogy m.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom