Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1963. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 17. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1964)

KÖZÉPKOR

- 72 na maradványa. A boltozott helyiségben ezévben végzett feltárás kapcsán annak E-i zárófalában előkerült konzol alapján megállapítható, hogy az a középkorban kétszintes volt. Belső szintjét ennek is a szikla képezi. A feltárás során kisérő leletanyag csak igen kis számban került elő. Ennek jórésze török és törökkori kerámia, néhány XVI.sz.-i pénz, valamint XVIII.sz.-i edénytöredék. Cerő Győző Budapest, I., Táncsics Mihály u.U

. /14.V./. A 11.sz. ház kapujához vezető sikátorban a csatomázók egy uj szennyvízcsatornát helyeztek el. Ennek során 1 m mélységben átvágtak egy középkori téglapadlót, amely alatt pince helyezkedik el. A pince téglaboltozata és a téglapadló közötti töltésből XIII. sz.-i cserépedény-töredékeket emeltünk ki. Megállapítottuk, hogy a 11.sz. ház kapujához vezető sikátor D-i végén egy, máig használt középkori pince helyezkedik el, amely szervesen izül a Táncsics Mihály u.9. alatti épület Ny-i sarka alatt elhúzódó pincerendszerhez, egyben pedig a 9.sz. ház középkori pincéjét a 13.sz. épület pincéjével köti össze. Ez annak bizonyítéka, hogy itt, a Táncsics Mihály u.9., 11. /sikátor/ és 13.sz. alatt a középkorban egy egységes nagyobb épület állt. Funkciójára alkalmasint a Táncsics Mihály u.9.sz. alatt 1962-ben megkezdett ásatásaink derítenek fényt. Zolnay László Budapest, I., Tóth Árpád sétán

y /15.V./. A gáz- ós vízcsőhálózatának felújításával kapcsolatos földmunkáknál a megközelítőleg É-D-i irányú árokban a középkori várfal maradványai kerültek elő. A falmaradványokat megszakításokkal az Erdélyi bástyától a Fehérvári kapuig meg tudtuk határozni. A földmunkákkal párhuzamosan az Esztergomi rondella és Nőegylet u. közötti szakaszon a gázcsőárok kiszélesítésénél 5 kutatóárkot nyitottunk. - A kutatások eddigi eredményei arra mutatnak,