Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1963. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 17. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1964)

KÖZÉPKOR

- 71 tük a már korábban megkezdett D-l táglapadozatos középkori helyiség teljes feltárását is. Az 1961-ben feltárt K-Ny-i irányú kdburkolatos török úttól É-ra levő szakaszon a pasa palota egy kisebb földszinti helyiségének alapfalai kerültek eló. A palota K-i főhomlokzatát képező falnaradvány alatt fejtett kőből rakott É-D-i irányú középkori falra bukkantunk, amely részben a török fal alapjául is szolgált. E középkori falra ráépült török fal alapozásának kiugró szélesebb szakaszán jól megfigyelhető volt annak fagerenda-vázas szerkezete. A már emiitett középkori fal Duna felőli emeleti szintjét jelző két, "in situ" kőkonzol is előkerült. A további kutatás során e falnak az ÉKi sarokcsatlakozását is sikerült meglelnünk. Itt az előkerült K-Ny-i zárófalban egy quéderkövekből falazott iv volt látható, melynek lábazatát képező legalsó quádere az iv belső síkjából kerékvetőhöz hasonlóan előreugrik. A bejárati nyílást, amelyet eredetileg a fent leirt iv hidalt át, még a középkor folyamán, ugyancsak fejtett kővel elfalazták. A későbbiek során ezt a falat is a pasa palota egyik helyiségének alapfalául használták fel. Az emiitett két fal által csak részben határolt helyiség D-i és Ny-i zárófalainak egy-egy részlete is előkerült a továbbiakban. Mindezek alapján megállapítható volt, hogy az eredetileg mintegy 15 m hosszúságú, nagy É-D-i irányban húzódó helyiség volt. A Ny-i zárófalban kialakított bejárat egy részlete is előkerült. E Ny-i zárófal falszövete a többitől teljesen elütő, amennyiben az hasitott lapos kövekből falazott. A falazásnak e módjából Ítélve, az még a XIII.sz.-ban létesült helyiség kialakítása. A helyiség belső szintjét a természetes sziklatalaj képezi. Az emiitett helyiségtől ugyancsak É-ra több, kisebb, a palotához tartozó helyiség alap- és részben felmenő falainak maradványát találtuk. Ez utóbbiak feltételezhetően már a palota É-i szárnyában levő fürdő részei lehetnek. Erre enged következtetni ugyanis a helyiségek igen kicsiny mérete és a tőlük északabbra levő - korábban boltozatos helyiségnek nevezett - részben előkerült szennyvizlevezető csator-