Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1963. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 17. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1964)

ŐSKOR

- 6 megállapítottuk a valószínűleg neolitikus telepnek a felszíni leletek alapján meghatározható kiterjedését. Valter Ilona Csáfordjánosf

a /Győr-Sopron a., kapuvári j./ /23. LVII./. A TSz kavicsbányájából több alkalommal kerültek elő őskori edénytöredékek. A leletmentés sorén egy urnasírt tártunk fel, mely a bronzkor II. periódusának elejére datálható. Faragó Sándor ftrd-Parkváro

s /Pest m., budai j./ /24. IV./. Közvetlenül Budapest határán alsópaleolitikus szabadtéri telep-ásatás folyt 1963-ban. A lelőhelyen szarmata mészkő feletti mészköves, loszös, 2 - 2.5 m vastag rétegben átlag 1 m-es kulturréteg húzódik, melyből nagymennyiségű paleontológiái anyag és eddig több mint száz eszköz került elő. A leletek kora feltehetően a R-W vége vagy a W.l. első fele, - a régészeti leletanyag speciális karakterű. G. Csánk Veronika Fertőboz-Gradinaheg

y /Győr-Sopron m., soproni j./ /191. XXIX./. A Fertő-tó D-i partja fölötti fennsíkból egy elkeskenyedő gerinc nyúlik ki. Három oldalról meredek védi, a fennsík felől pedig 2 sánc és árok, melyeket már majdnem teljesen szétszántottak. így a földvár egy 146 m hosszú és 15o m széles külső, valamint egy 152 m hosszú és llo m széles belső részre oszlik. A külső védővonal szerkezetét sikerült megállapítani: két cölöpsor egymástól átlag 4 m távolságra, melyek közül a külső sűrűbben és mélyebben volt elhelyezve, ezek köze földdel megtöltve, előtte pedig 2.8o m mély, hegyes árok. A belső sánc teljes átvágására még nem került sor, de a jelek szerint itt kőszerkezet is volt, e-