Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1963. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 17. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1964)

RÓMAIKOR

- 43 ­gazdag freskó-diszitéssel. Ugyanebből a rétegből rálő egy szerelni Jelenetet ábrázoló, nesterjegyea lepénysütő ninta. Az utca K-i szakaszán aegkezdődött az V. épület feltárása. A ház egyik helyiségét kisebb átépítéssel a középkorban is használták. A téglapadlós IV.sz.-i ház alatt II.sz.-i falak húzódtak. Az eddigi ásatástól K-re E-D irányban 80 • hosszú kutatóárkot huztunk, amelyben megkaptuk az utca folytatását, mellette a csatorna húzódott. Közvetlenül a csatorna mellett, de lényegesen mélyebb szinten nagy és szép diszkut, nympheum jött felszínre. A kut falát kváderkövek boritották, felső ré­szét faragott párkány dissitette, a vizet nagy ólomcsövön át juttatták a szemalaku medencébe. A kiöntő fölött elhelyezett dombormű - két vizi istenség, nádszállal kezükben - a meden­ce alján feküdt, ahová a kutat elpusztító tüz alkalmával zu­hanhatott. A valószínűleg II. sz.-ra keltezhető kut falait, a medencébe hullott faragványait vastag koronréteg fedte. ­A település D-i részén a II. villától Ny-ra folyt kutatás, ahol egy II. sx. első feléből származó bennszülött lakóház és két IV.sz.-i sir került elő. - Az ásatáson Bánki Zsuzsa, Perjés Judit, Mikó Ferenc, Kanozsay Margit, Kocztur Éva, He­gedűs Katalin és Vadász Éva vettek részt. Fltz Jenő Toko d /Komárom m., dorogi j./ /lol.IX./. A későró­mai tábor feltárása a kapunál, saroktomyoknál ás a DNy-i oldalon folytatódott. Részbeni feltárásra került a Ny-, D­és K-i saroktorony és a Ny-i oldaltorojjy a DNy-i oldalon. Mindegyik saroktorony alaprajza azonos, átépítések nyomai nem mutatkoztak. A tábor bejáratánál a két kaputorony között hatalmas küszöb került elő, amelyet két másodlagosan felhasz­nált korábbi sirkő alkotott. A kapuszárnyak sarokkövei is e­lőkerültek. A saroktornyok feltárása után a tábor pontosan lemérhető volt: EK oldal 14o, DNy 139, ENy 122, DK 115 m. Mocsy András

Next

/
Oldalképek
Tartalom