Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1962. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 15. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
KÖZÉPKOR
- 84 -, A községtől É-ra, kb. 3 km-re az Állami Erdőgazdaság nagyobb homokos terület mélyszántását végezte el. Ennek során ős- és középkori leleteket bolygattak meg. A teljesen elpusztított őskori telep a péceli műveltség leleteit tartalmazta, egy töredék pedig a zsinegdiszes kerámia hatását tükrözi. A leletmentés során nagyobb sikerrel ásattuk a középkori templomalapot és a körülötte lévő temetőt, amelyből több, mint 30 nyújtott hely zetü, hátonfekvb, zömmel melléklet nélküli sirt tártunk fel. Szórványauyagként S-végü hajkarika és állatfejes karperec kei ült elő (bronz, vagy rosszezüst). A sirok közül egy (24. sir ) téglakeretes volt és igen sok csontváz fejénél és lábánál találtunk 1, vagy több téglá +. Az ásatáson résztvett Módy György történész (Debrecen). Gazdapusztai Gyula Tiszaeszlár-Bashalo m (Szabolcs-Szatmár m., tiszalöki j.) (191. IV.). A már korábban feltárt honfoglaláskori temetők környezetében terepjárást végeztünk, maju a bashalmi Csengőspart közelében megtalált árpádkori falu területén ásatást kezdtünk meg. Feltártunk két földbeásott árpádkori házat: egyik ismert tipusu, kisméretű, egyik sarkában megépített kemencével, a másik szokatlanul íagy-méretü (4x6 m), belsejében szabad tűzhellyel. Feltárásra került három szarmatakori földbeásott ház is, mindegyikben az egyik fal közepe táján falbavájt, edénycserepekkil kitapasztott fenekű kemencével, a sarkokban cölöplyukakkal. A házakon kivül árokrendszerek részletei, különböző vermek és gödrök is előkerültek. A szegényes leletanyag - főleg kerámia - tanúsága szerint a középkori falu a XIII. sz. -ban pusztult el. A terepbejáráson munkatárs volt Dienes István, az ásatáson résztvett Dobosi Viola, Lovag Zsuzsa és Juhász Irén egy. hallgató. Kovalovszki Julia Tisza vas vári-Keresztfa l (Szabolcs-Szatmár m., tiszalöki j. ). L. 20. o.-t.
