Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1962. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 15. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

KÖZÉPKOR

- 81 lerézselt kváderkövekből álló diadalívvé] elválasztott hajócskákból áll. A belső faiakat burkoló többrétegű újkori festés alól a hajó É- i falában középkori, puhamészkőből faragott, egyenes szemöldökkövü kettősfülkét bontottunk ki. A hajó E-i falán a boltozat-inditások lefaragott kövei is megmaradtak. A kápolna Ny-i homlokzata előtt nyitott kutatóárokban egymás alatt több utszintet találtunk meg, melyeknek leletei és rétegviszonyai arra engednek következtetni, hogy a kápolna a XV. sz. -ban épült. Ugyanezt támasztják alá a fennmaradt boltozati bordák is. A kápolna szerves része annak a középkori épületnek, amely egykor a Torony u. és a Duna u. sarkán állt. Így semmiképpen sem lehet az oklevelekből ismert Szt. Mihály kápolna. F. Tóth Rózsa Császártölté

s (Bács-Kiskun m., dunavecsei j.) (185. XIV ). iz erdőgazdaság területén fakitermelés közoen néhány melléklet nélküli, valószínűleg későközépkori csontvá- és tégla került elő. Hitelesíteni a területet a sürün beültetett fenyőfák miatt nem lehetett. H. Tóth Elvira Csíkéi ia-Sebesit

y I Bács-Kiskun m., kiksunhalasi j. ) (iSti.l ). A Bácsalmás-Csikéria között húzódó müut 43. km-kövétől Ny ra, a falu szélén elterülő homokdombot földgyaluval lesimították. A K Ny irányi tásu vázakat és a templomot elpusztították. A középkori Sebestyénegyhá za terült el ezen a helyen. Kőhegyi Mih

ály Do

bo

z (Békés m., gyulai j.) (187. IV. ). A mai falutól DK-re a Hajduii tásban, egy elpusztult árpádkori falu területén próbaásatást végeztünk. A Fekete-Kőrös partján fekvő falut a Kőrösbe torkoló kis ér két különböző jellegű részletre osztja. Az ér D i partján valószínűleg felszíni település maradványaira bukkantunk, az É-i parton pedig földbeásott házat, ennek közelében mély és széles kettős árkok részleteit tártuk fei. A település két részlete a leletanyag szempontjából is elkülönül: az ér