Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1960. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 14. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

KÖZÉP- ÉS UJABB KOR

- 83 - i Cyula-vá

r /Békés m././105. XII./ A ma is álló várépület körül folytatott ásatás és nagyarán u tereprendezés során az épületet körülvevő téglafalmaradványt tártuk fel, amely a XV.sz.-i várnak a külső fala volt. Az épületet körülvevő, kiásott falnak mind a négy sarkán ötszögü sarokbástya, az ÉNy-i és DK-i fal közepetáján az előbbihez hasonló ötszögü, a DNy-i és ÉK-i fal közepetáján pedig négyszögű bástya maradványait találtuk meg. A fal tetején folyosó /gyilokjáró/ haladt végig; a DK-i torony előtti részen a folyosót tartó gerendák helyei és a mellvéd maradványai is előkerültek. Az épület D-i sarkától a DK-i oldalon levő toronyhoz vezető fafolyosó tartógerendáinak helyét is megtaláltuk, mely lépcsősen a torony felvonóhidas kapuja előtt feltárt verem téglafalához kapcsolódott. Az épület Ny-i sarkán álló rondella belsejében az ötszögü sarokbástya és a hozzácsatlakozó épületet körülvevő falmaradvány kiásásával tisztáztuk, hogy a rondella későbbi épitésü, mint a belsejében feltárt ötszögü sarokbástya. Az épületet körülvevő fal - valószínűleg a falon belüli és a falon kivüli nagy szintkülönbség következtében - több helyen erősen kifelé dült, amelyet még a fal használata közben a torony és a K-i sarok közötti részen két széles támpillérrel, az ÉNy-i részen pedig 1.5 m vastagságú eléfalazással erősitették meg. A kutatóárkokban megfigyelt rétegek és Paolo Mirandolo 1562-ben a várról készitett alaprajzának összevetése alapján megállapíthattuk, hogy a várnak a XVI. sz. közepetáján folytatott nagyarányú bővitési és átalakitási munkáinál az épületet körülvevő téglafal nagyrészét megszüntették, az épület környékét és a várárok téglafal melletti részét feltöltötték és a megnagyobbított várat az épülettől távolabb döngölt agyagfallal épitették körül. A XVIII. és XIX. században a vár környékét újból feltöltötték és részben a középkori falmaradványokat felhasználva, a ma is álló épülethez gazdasági épületeket építettek. A ma is álló épület alapozási szintjéből előkerült cserépedény töredékek az épület épitési idejét a XIV. sz. vegére,