Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1960. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 14. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

KÖZÉP- ÉS UJABB KOR

Wt: - 74 - i I [Szenten

dre, Liget utca /Peat m././216. XXXIV./ Az utca alatt áthúzódó középkori fal maradványát vizsgáltuk meg, amely I960 ban került elő csatornázás alkalmával. A Bárdi István által bérelt ház kertjében a fák és a szőlő miatt csak igen kis felületen végezhettünk munkát. A fal egyrésze ki volt termelve majdnem az alapig. Szélessége kb. 3,5 - 4 m. Egyrészt az rk. plébánia /ÉNy/, másrészt a Gorkij utca felé folytatódik /DK/. A legrégibb a fal ÉK-i oldalánál előkerült cserépanyag,XV-XVI sz-i. Építésekor római épületmaradványt bolygathattak meg, mert kb. 50 cm mélyen, szintén az ÉK-i oldalon rómaikori tető cseréptöredékek kerültek elő. A széle3 középkori fal felett É D irányú XVIII. sz-i fal húzódik. Erdélyi István Szeatendre-Ignatovity Jakov u

. /Pest m./. L. 36. o.-t. Szentepdre-Izbég, Szent Györg

y utc

a 9/a

. /Pest m./. /217.XXXIV, Házápitkezés alkalmával öt melléklet nélküli XVIII. századi sirt bolygattak meg. Soproni Sándor Sziget vé

r /Baranya m., szigetvári j././223. XXXVII./ A müemli ki helyreállítást megelőző régészeti kutatás során a hajdan mocsárral icörülvett, négyszögletes alaprajzú, hosszú földgátikból és ezek találkozásánál sarokbástyákból kiképzett.illetve közrezárt vár ÉK-i bástyaudvarán a mai járószint alatt 1 1.5 m mélységben, az egész, 25 i 20 m alapterületű térséget beboritó, vizszintes gerendaváz, függőleges cölöpsorok kerültek napvilágra. Rendeltetésük hihetően a bástyaudvart egykor beboritó f«padlózat tartása volt. - Az É-i, kazamatasoros várfal nentén, egyelőre meghatározatlan rendeltetésű, függőleges cölöpsorok mutatkoztak. - A hajdani "belső vár" területét egykor DK-ről lezáró árok kutatása közben megállapítottuk az árokmeder irányát. Pnpp László - Kováta Valéria Sz.tállnváros-Csetiny 2389-2390. Hr

sz. /Fejér m././240.XL./ Az