AZ 1959. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 13. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

KÖZÉP- ÉS UJABB KOR

- 93 - a 9.88. ház kapualjában előkerült falra.Kz utóbbi fal 15o om széles kőből és részben római eredetű téglából vegyesen rakott. A falak környákán rómaikori tarra algillata és XV-XVII. az.-i edény töredékek jöttek elő. A falak a kötő-aiyag alapján középkori eredetűek áa valószínűleg a XV.az.-ban áptilt városfalakkal azonosíthatók. A rómaikori tégla éa edénytöredékek arra mutatnak, hogy ezen a helyen, vagy a közvetlen környékén római épUletmaradványokkal is kell számolni. Pusztai Rezsó Kagynyárád-Lajmé

r /Baranya m., mohácsi j./ /168.XVIII./. 1959. szeptember havában, a monacal városi tanács támogatásával Lajmér pusztán, a hasonnevű középkori falu valószínt! területén,kora Árpád-kori temető ásatásába kezdtünk. A feltárt, mindössze 5xlo m-nyl szelvényterületen 48 eredeti fekvésében lévő, Illetve kisebb mérvben bolygatott, tulnyomórésaben NyK-i tájoléau csontvázat találtunk, továbbá kb.65 váznak ki-, illetve összehányt maradványát. Mellékletekben a temető rendkivül szegény.Ráhány S végű hajkarika éa alma gyürü,egy gyermek homlokát övező,váltakozva dombon zegtugvonallal és egyenszáru keresztekkel díszített, 1 cm szélességű, igen vékony bronzszalagpánt.Munkánk során megállapítottuk egy, mindössze 8.5ox3.8o m belvilágméretű, téglalapalaku, Ny-K hossztengelyirányú, terméskövekből, középkori ée hihetően a közelben volt római település rommaradvényából szerzett téglákból ápitett, alapjaiban is kibányászott épület /templom?/ helyét. Papp László 4