AZ 1959. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 13. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

ŐSKOR

- 10 aranykarika volt benne. A temető kiterjedése még ismeretlen. Soráki Gyula Pál

l Ii. 79. o.-t. Páli-Kispéll dtll

é /Győr-Sopron ra., csornai J./ /196. -/. Kavicsbányászás kőiben kb. 100 bronzkori edény került elő; valőseinüleg urnatemetőből származnak. A laletek elkallódtak. Az áeatás későbbre lett halasztva. Hovák1 Gyula Pecö

l /Vas m., sárvári J./ /199. XIXIX./. Leletmentést 1959.IX.16. A községtől D-re a Rózsa major közelében fekvő kavicsbánya D-i oldalában a gátal kuliurához tartozó korabronzkori sirok kerültek elő. Buócz Terézia Pécsvárad-Aranyheg

y /Baranya m., péceváradi J./ /202. XXVI./. 1932-ben vált lameretessé mint a lengyelt kultura lelőhelye. 1942-ig kisebb kutatások történtek, Az 1942-ben végzett nagyobb telepásatáskor a lengyeli kulturába tartozó földkunyhók, kora-vaskori lakóházak, hozzájuk tartozó gazdasági épiiletek, továbbá temetkezések tárultak fel. Az 1959. évi folytatólagos feltárás során a lengyeli kulturába tartozó több teljes földkunyhót, két földkunyhó mellett hat - hat plnoét, a zengővárkonyihoz haaonló nagyméretű, négyszögletes alaprajzú favázas épület maradványait tártuk fel és megtaláltuk a földkunyhó-csoporthoz tartozó temetkezési helyet is, amit azonban csak részben tártunk fel. Az egyik földkunyhó aljáról szétve-