PARÁDI NÁNDOR: TECHNIKAI VIZSGÁLATOK NÉPVÁNDORLÁSKORI ÉS ÁRPÁD-KORI EDÉNYEKEN . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
I. Általános áttekintés
használatukra, készítőjüknek a társadalomban elfoglalt helyére ls következtethetünk. 2•/ k z eddigi kut at ások vázlatos áttekintése. A kezdeményező lépések ezen a téren is — főleg külföldön, de nálunk is - már korábban megtörténtek. Bégőta közismert veit az a tény, hogy az őskorban /nálunk a keltákig/, szabad kézzel formált edényeket készítettek. Nálunk a kelták honosították meg a fazekaskorongot. A két készitésmőd közötti különbség olyan szembeötlő, hogy különösebb vizsgálat nélkül is nyomban eldönthető, hogy melyik módon készült egy-egy edény. Az őskori, kézzel formált edényekkel kapcsolatban az első lépés nagyjából az volt, hogy a természeti népek összegyűjtött szabadkézi edénykészités-módjait tudomásul vették és felhasználták, anélkül azonban, hogy a szóbanforgó régészeti kerámiát komolyabban megvizsgálták és az eredményeket a néprajzi megfigyelésekkel összevetették volna. A következő lépéssel már eljutottak egyes régészeti darabok technikai vizsgálatához. Ám az igen szűk, gyakran vérszegény, kis részletekre kiterjedő technikai vizsgálatokon tál - a szórványosan meginduló munká ban - a kutatást nem bővítették. Alig egy-két szélesebb körű , általánosabb jellegű technikai vizsgálatról tudunk, de azok is folytató nélkül maradtak. 1/ A lábbal hajtott fazekaskorongon készült edényeknek már p nagyobb irodalma van. / Itt azonban a korongolás technikája nem okozva nagyobb problémát, inkább néhány különleges készítménnyel /pl.római terra sigillata/ foglalkoztak technikai szempontból is bővebben?/ A legkevésbbé kikutatott edényformálási mód - a fejlődés menetében a kézzel való formálás és a korongolás közé eső fokozat - a kézikorongolás volt. Nálunk a régészet területén szinte a legutóbbi időkig fel sem merült a kézikorong használaté nak kérdése, noha maga a kézikorong már régóta ismert volt. 4/ Külföldi, elsősorban szovjet és lengyel kutatások hivták fel