PARÁDI NÁNDOR: TECHNIKAI VIZSGÁLATOK NÉPVÁNDORLÁSKORI ÉS ÁRPÁD-KORI EDÉNYEKEN . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

III. Szláv-magyar és Árpád-kori edények részletes vizsgálata

- 42 széleit kivül felfelé, belül lefelé dolgozták össze.Ezzel az edányfal tartósságát is növelték. A nyak és a perem kétféle módon készülhetett. Vagy a spirális felépítést a nyaknál tovább folytatták, vagy pedig a spirális felépítést a nyaknál abbahagyták és a peremet egy koraiakira kiformált agyaghurkából ragasztották hozzá. A bögréknél a peremet köralakban kiformált, néha két egyaáefölötti hurkából készítették el. A bögréknél ez a felépítési mód megegyezik a te3t felépítésével. A test és a nyak összeillesztéseinek varratai sokszor láthatóak. /35.kép. VM. 51/2533, 36.kép. VM. 5l/31ol./ r nyaka és pereme van a leggondosabban kidolgozva. A simitást és formálást - a talált nyomok alapján - kézzel, újjal,kézre csavart bőrrel, esetleg vászonnal végezték. Pa és csont simitót használtak. Az edény testét sokszor nedves kézzel, bőrrel, vag ronggyal átsimíthatták, hogy ezzel az egyenetlenségeket a felü letérői eltüntessék. /37.kép. VM. 52/612.1.tábla 3, 38.káp.VM. készitették spirális agyaghurká bői, majd összedolgozták a palack testével. 35. kép. A perem felépítése után a perem kiformálását végezték el Meg kell említeni, hogy a legtöbb edénynek a felső része, a