PARÁDI NÁNDOR: TECHNIKAI VIZSGÁLATOK NÉPVÁNDORLÁSKORI ÉS ÁRPÁD-KORI EDÉNYEKEN . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

III. Szláv-magyar és Árpád-kori edények részletes vizsgálata

- 4o két köralakban 8gymás fölé helyezett agyaghurkábél vagy szalagbői készítették. /28.kép. VM. 52/639, 29.kép. VM. 51/2553, 3o.kép. VM 51/2529., 31.kép. VM. ltsz. nélk. DÍBZ tér, 14. gödör./ 28. kép. 29. kép. 3o. kép. 31. kép. A hurkák eredetileg körátmetszetűek lehettek, de az is lehetséges, hogy már a felépités előtt ellapitották. Az edényei törésvonala sokszor egybeesik az összetapasztással. Ugyanis az összeillesztés mentén az edény fala vékonyabb, s igy az edények gyakran itt törnek el. Az ellapitott agyaghurkák széles sége általában 1.5-3 om között változik. A nagyobb edényeknél rendszerint szélesebbek. Az edény felépitése után a hurkákat ütögetéssel és összenyomkodással egybetapasztották. Belülről az edény falát kézzel