PARÁDI NÁNDOR: TECHNIKAI VIZSGÁLATOK NÉPVÁNDORLÁSKORI ÉS ÁRPÁD-KORI EDÉNYEKEN . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
III. Szláv-magyar és Árpád-kori edények részletes vizsgálata
Höllrigl pénzekkel előkerült leletek alapján használatik idejét a XIII. századra teszi.^/ Szabó Kálmán Kecskemét környéki ásatásaiból, más lele tekkel meghatározott kord bográcsokat közöl. / Előfordulása Magyarország alföldi és dombos vidékeire terjed ki. Hazánk területén alakulhatott ki ez a forma a szabadban folytatott életmóddal kapcsolatosan és kerülhetett a házakba az állandó letelepedés során."' 9/ A XIII. században az előző század folyamán kialakult farmák továbbra is használatban vannak. Az alábbiakban a XTIX. századi edényeket kissé részletesebben vizsgáljuk. Ugyanis a XIII. században használt edény formák és a fazekasság technikai színvonalának megismeréséhez nagy segítséget nyújt az a nagyszámú edény, amely a budai királyi palota területén végzett ásatások során került napfényre. A leletek értékét növeli, hogy zárt leletek, mert a palota Nagy Lajos és Zsigmond-kori szintje alól - későbbi bolygatás nélkül - kerültek elő sziklaárkokbél éB sziklavermekből. 3./ Edényformák a budai vár anyaga alapján. Az 1950-52«évi nagyméretű feltárás során a budai várban 17 helyen jutottak le a XV. századi palota szintje alá és 11 helyen találtak XIII. századi zárt leletanyagot: István to rony 2 H, Kisudvar VI. helység, Nagyudvar-kűt, 12, 32, 33, 34, 4o, 47, 59 sz. számú gödrök. Ebből a 11 helyen talált zárt lele tanyagból ötnek a korát pénzleletek pontosan a XIII. századra határozzák meg. A sziklaárkok és a sziklavermek betemetése a XIII. századi leletanyaggal - Gerevich László szerint - a IV.Béla idejé ben épült elsó palota pusztulása után történt. Ez az első palota Róbert Károly uralkodásának elején tűzvész következtében pusztulhatott el. Amikor az új Anjou-palota építését megkezdték, a leégett palota romjaiból végezték el a talajegyengetésl munkákat.® 0/